A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
DÉNES György: Szalonna, feudális főúri szálláshely és kerek temploma
82 DÉNES GYÖRGY XIV— XV. században húzták fel. A sekrestye maradványa lehet a szentély északi falához simuló egyenes falszakasz is, amit valószínűleg azért építettek a volt Ibérek templom oldalához, hogy annak falgörbülete ne hasasod j ék be a sekrestyébe. Fel kell tételeznünk egy, a vakolat alatt ma megbúvó átjáró ajtó létezését is, amelyet a sekrestye építésekor a volt kerek templom falának északi oldalába törték; ezt a műemléki helyreállítást megelőző újabb falkutatás nyilván fel fogja tárni. Hogy sekrestye bizonyosan volt. azt a Szalonnai Ev. Ref. Egyházközség Consistorialis Jegyzőikönyvébe 1808. nov. 13-án bevezetett feljegyzés egyértelműen bizonyítja: ,,A Segrestyének mint hasznavehetetlennek, sőt a Templomra nézve káros épületnek el-hányása meg-állapíttatott. Akkor mindjárt el is hányatott." 1562-ben, midőn a török feldúlta és felperzselte Szalonnát, leéghetett ősi temploma is; tetőszerkezete elpusztult, a korábbi kerek templomból kialakított szentély gótikus boltozata beomlott, ma már csupán két vállkő jelzi a szentély falában a korábbi boltozat bordaindításainak helyét (10— 11. kép). Szalonnának a törökdúlás után visszatért lakói a faluval együtt nyilván a templomot is rövidesen helyreállították, így értékes falképei nem pusztultak el. Az épület festett, sík deszkamennyezetet és hangulatos zsindely te tőt kapott. A templomot 1598-ban már a reformátusok kezén találjuk' 2 , és azóta is református templom, így falfestményeire utóbb fehér meszelés került'' 23 , ez óvta is azokat napjainkig a pusztulástól (12. kép). A falu évszázadokon át zsindellyel fedett ősi templomát 1922-ben renoválták, ekkor bádogtetőt kapott (15. kép), korábban ismert falképtöredékei közben elpusztultak, viszont előkerült a sokáig mészréteggel eltakart Szent Margit falképcsoport és a diadalív apostolképei (3. és 6. kép). 1972-ben az épület falának műemléki megkutatása során Valter Ilona régész és Schönerné Pusztai Ilona építész feltárták a szentély, a korábbi kerek templom téglafalának külső, részben ugyan lefaragott, de jól felismerhető, díszes kiképzését és megállapították, hogy a templom belső falának mészrétegei alatt még feltáratlan középkori falfestmények rejtőznek /|;! . A szalonnai középkori főúri szálláshely felvázolt történelmi sorsa összhangban áll az ősi templom építési periódusaival és egymást kölcsönösen értelmezik. E tanulmányom kéziratának tisztázása köziben, 1972 novemberében Gádor Judit, a miskolci Hetman Ottó Múzeum régésze a szalonnaihoz hasonló méretű kerek templomocska alapfalait tárta fel Sály község északi határában, feltehetőleg a honfoglalás utáni Örsurvár mellett a középkorban virágzott Váralja falucska helyén /f/ '. Amint az előzőekben tárgyaltam, itt volt a honfoglaló Örsur nemzetségének egyik számottevő településhelye és nyilván udvarháza is a korai középkorban. Az itt feltárt rotunda is talán főúri udvarház mellett épült kerek kápolna lehetett. Ezek szerint az Örsur nembéliek kora középkori falvaiban, éspedig valószínű rezidenciáik, udvarházaik mellett már két kis méretű kerek templomot ismerünk, amelyek feltevésem szerint eredetileg e feudális főúri család kápolnái lehettek. A szalonnai és az örsur-váraljai kerek templomok talán a hiányzó láncszemet jelentik a centrális
