A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
DÉNES György: Szalonna, feudális főúri szálláshely és kerek temploma
SZALONNA, FEUDÁLIS FÖÜRI SZÁLLÁSHELY 75 Szalonnának, mint birtokközpontnak a jelentősége ezzel nagymértékben csökkent. Szalonnai István három fia ugyan tovább vitte a családot és a Szalo'nnaiakról még a XV. század második felében is említés esik, de már nem nagyhatalmú főurak többé, hanem jómódú, nagybirtokos nemesek csupán. Ezzel Szalonna virágkora is véget ért. Az ősi templom falára még a XV. században is újabb, kvalitásos falképeket festetnek ugyan, de nagyszabású építkezésekre 'már nem kerül sor. A Szalonnai család birtokainak egy része, köztük Szalonna és Martonyi birtokrészei is, a XV. század második harmadában anyai ágon a Csetneíkiek kezére kerülnek 27 . Ezután kérnek és kapnak ők a királytól 1474-ben ércbányászati jogot Dobsinával együtt Szalonna és Martonyi területére is 28 . De ekkor Szalonna már nem főúri birtokközpont többé, hanem a hatalmas kiterjedésű Csetneki birtoknak egyik faluja csupán. A középkorban oly szépen virágzó Szalonna sorsát a törökdúlás pecsételte meg. 1544-ben a török feldúlta Miskolcot és környékét, tíz évvel később, 1554-ben végigpusztította a Sajó völgyét és betört a Bódva-völgybe is 29 . 1562. szeptember 10-én pedig Zangzacchus füleki bég nagyszámú lovasaival lecsapott Szalonnára, a falut teljesen fölégette és lakosságát elhurcolta 30 . Ekkor leéghetett a falu ősi temploma és nyilván elpusztította a török a pártázatos várfalakkal övezett pompás udvarház kőépületeit is, amelyek feltehetőleg a legvédettebb és legmesszebbre tekintő helyen, a templom közvetlen szomszédságában állhattak 31 . Talán ekkor került a szétdúlt romokkal a templom mellett a földbe az a középkor végi vagy újkori zöld zománcos kályhacsempe-töredék is, amelyet az 1972ben a templom mellett kiásott meszesgödör földhányásában találtaim. 1567-ben már csak üszkös romok voltak a Szalonnai István építtette gótikus háromhegyi pálos kolostor helyén is 32 . A törökdúlás után Szalonna megmaradt lakossága visszatért és újból megindult az élet a romokon. Egy 1576. évi dézsmajegyzékből már egy közepesen jómódú falu képe rajzolódik elénk 32a . A falu határa utóbb egyre több család kezén oszlott meg. A XIX. század közepén már tizenöt nagyobb birtolkos osztozott a falun 33 . A középkorban oly virágzó feudális főúri birtokközpont, amely egy időben vármegyényi birtokot uralt, a XIX. század végére számos kis- és középbirtokos kezén megosztó falucskává szürkült, amelynek változatos múltjára, történetére is — hosszabb időre •— a feledés homálya borult. * A mai szalonnai református templom szentélyéről már évtizedekkel ezelőtt (megállapították a szakemberek, hogy az eredetileg önálló kerek templom volt 34 , amelynek építését az újabb irodaiam a XI. századra datálja 35 . E korai rotundát később, talán a XII— XIII. század fordulóján, de mindenképpen még a XIII. század vége előtt négyszögletes hajóval bővítették 36 és utóbb falfestményeikkel ékítették. A korábbi kerek templom a kibővített templomépület szentélye lett (7. kép). A középkori Magyarország rotundáinak problémáit Gervers-Molnár Vera dolgozta fel a közelmúltban megjelent könyvében 37 . Szerinte a kö-
