A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
DÉTSHY Mihály: Adalékok a sárospataki református kollégium történetéhez
ADALÉKOK A SÁROSPATAKI KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉHEZ 57 nyomdájáról is megemlékezik, és leírja a diákokat is röviden: „Itt egy szép gimnázium is volt. Magyarországon nincsenek akadémiák, de van néhány szép gimnázium, amelyek között ez a pataki minden bizonnyal a legelőkelőbb és leghíresebb. Debrecenben, Váradon, Nagyszombatban és Besztercebányán is van gimnázium. A diákok nagyobbrészt szakállas fickók voltak, az említett fejedelemasszony gondoskodik eltartásukról. A kollégiumban egy szép nyomda is volt, a tizedik tehát Magyarországon. . . Comenius uram dolgait itt nyomtatták magyar és latin nyelven, mesélte a herceg, és a fejedelemasszony is nagy kegyben tartotta Comenius uramat. A diákok éppen ebben az időben (augusztus eleje) seprőket szedtek, ezek nagy ürömcserjék voltak" 70 . Amint Szombathy megírja, 1660-ban tört ki újabb forrongás a kollégiumban, majd 1667-ben a diákok fegyvert is fogtak, mert a rektor a coeLUS borkimérését magának foglalta le. 71 . A pataki Schola mozgalmas hőskora 1671-ben zárul le, amikor I. Rákóczi Ferenc birtokain megtiltja a kálvinisták szabad vallásgyakorlatát, és száműzi a kollégiumot, „Anno 1671 a fejedelmek parancsára kiutasíttattak Patakról a prédikátorok és diákok, és Akadémiájuk kegyesen nekünk adományoztatott (hatalmas épület ez, de a mi használatunkra még teljes egészében nem alkalmazható), amelyet Magyarországon a kálvinista pestis legnépesebb szemináriumának tartanak, odagyűlvén tömegével a nép az egész városból, kíváncsiságból-e, vagy hogy az igazságot hallja." — jegyzik fel a pataki jezsuiták. 72 A Thököly-szabadságharc idején a reformátusok visszafoglalták a kollégiumot, de 1686-ban újból elűzték őket. A jezsuiták azonban nem tudták saját céljaikra hasznosítani az épületeket, és ezért lakásul szolgáltak, főleg új bevándoroltak számára, amint az 1689. évi urbárium tanúsítja: „Schola Ez most Jesoviták hatalmok alat vagon cum ad Pertinentys mostan ugyan sokan Laknak Extraneusok és Advenak kik is mind oda szolgainak es Taxainak." 73 Csak 1705-^ben, II. Rákóczi Ferenc rendeletére kényszerültek a jezsuiták arra, hogy az épületeket a visszatelepülő kollégiumnak átadják, amely a szabadságharc alatt Patakról száműzött, de 1711-ben visszatérő jezsuiták több évtizedes harca ellenére is gazdájuk marad, és ismételt királyi rendelet ellenére sem hajlandó többé visszaadni. Amikor utoljára, 1714. június 23^án biztosokkal és karhatalommal próbálnak a jezsuiták a rendeletnek érvényt szerezni, képviselőiket a „porta mámornál" a diákok és a botokkal, baltákkal, villákkal és kövekkel felfegyverzett lakosság fogadja, és kényszeríti távozásra. 74 . Röviddel ezután III. Károly engedélyezi és törvényesíti a református kollégium működését. A jezsuiták ennek ellenére feloszlatásukig harcolnak a kollégium ellen, és különösen az újabb kollégiumi építkezések alkalmával fordulnak panasziratokkal a hatóságokhoz, hogy visszaszerezzék részben a középkori ferences kolostor, részben az 167 l-es adományozás címén a kollégiumot és birtokait. Ilyen beadványt szerkesztettek 1729. jún. 27-én is, amikor ifj. Csécsy János megépítette az udvarban a hat tanteremből és könyvtárból álló épületet. A tényállást rögzítő irat 1671-től sorakoztatja fel a kollégiummal kapcsolatos eseményeket, hogy végül rátérjen a legújabb sérelemre: „Vak-