A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

TÓTH Sándor: Adatok a Tardi-patak völgye élővilágának ismeretéhez

ADATOK A TARDI-PATAK VÖLGYE ÉLŐVILÁGÁHOZ 5Q| borítja be a szinte függőleges sziklafalakat. Kisebb számban megtalálható (részben imár a Farkaskő mészkőszikláin) a Polypodium interjectum Shivas is. Fodorkák közül gyakori az aranyos fodorka (Asplenium trichomanes L.), ritkább az északi fodorka — Asplenium septentrionale (L.) Hoffm. A kövi fodorka (Asplenium ruta-muraria L.) csak a Farkaskő mészkőszikláin fordul elő. Inkább a sziklakibúvásokban, naposabb helyeken él a hólyagpáfrány — Cystopieris fragilis (L.) Beruh. A szikláik tövében, árnyékosabb helyeken található az erdei pajzsika — Dryopteris filix-mas (L.) Rich. Ez a faj nem ragaszkodik a sziklákhoz, azonban a Tardi-patak völgyében meglepően kevés van belőle. A páfrányokon kívül nagyon jellemzőek a sziklákon a különböző szárazságtűrő növények. Ezek főleg a szabadon álló sziklákon és a köztük levő száraz sziklagyepeken élnek. Főleg a Kővölgyben található a sárga kövirózsa (Sempervivum hirtum Jusl.), mely helyenként nagy gyepekben fedi a sziklákat. Mindenütt gyakori a borsos varjúháj (Sedum acre L.) és a bablevelű varjúháj — Sedum maximum (L.) Hoffm. stb. Külön foglalkozom a Tardi-patak növényzetével, de csak a virágos növényekikel. A lassú folyású, főleg a községtől 'északra helyenként, egyes mélyebb és kiszélesedő pontokon csaknem állóvíz jellegű, patak dús növényzetű. Ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a patak rovarvilága gazdag. Virág talán növények közül az erdőn keresztülfolyó szakaszok kivételével mindenütt nagy gyepeket képeznek a vízben a különféle fonalas moszatok (békanyál), különösen a Cladophora glomerata (L.). A Kővölgyben a patakmederben részben a víz alá merült, részben a vízből félig-meddig kiálló (de legalább a tavaszi áradás idején víz alá kerülő) köveken tömegesen él a Fontinalis antipyretica L. nevű vízimoha, melyet Boros Ádám a Bükkből csak a Hámori-tóból említ. Boros Ádám megfordult ugyan egy alkalommal a Tardi-patak völgyében (szíves levélbeli közlés), azonban csak a Felső-szorosban végzett kutatásokat, így nem találhatta meg a Kővölgyben élő vízimohát. Egyébként a Fontinalis antipyretica kiváló akváriumi növény. Tardon az iskolában évekig nagyon szépen díszlett az akváriumban, sőt tavasszal bőven fejlesztett tokokat is. A virágos növényeik közül a legegyszerűbb felépítésűek a békalencsék. Közülük az apró békalencse (Lemna minor L.) fordul elő a patak lassúbb folyású részein, főleg a Büdöskút nevű forrás környékén. A Büdöskutat és a patakot összekötő kifolyás felszínét az apró békalencse teljesen befedi. A kimondottan víz alá merülten élő növények közül csupán a hináros víziboglárlka — Batrachium trichophyllum (Chaix) F. Schultz. fejlődik a patak felső szakaszán, ahol a meder néhány helyen erősebben kimélyül. A patakban kisebb megszakításokkal mindenütt sűrű állományokat képez, és így a víziállatok legjobb búvóhelyéül szolgál a deréce veronika (Veronica beccabunga L.), mely általában félig-meddig kiemelkedik a vízből, de a víz alatt is jól megél. A vízből kiálló vagy az iszapos vízparton fejlődő ún. mocsári növények közül a Tardi-patak mentén mindenütt előfordul a parti sás (Carex riparia Curt.) és a mocsári sás (Carex a,cutiformis Ehrh.). A zsombéksásnak (Carex elata Ali.) csak nagyon gyenge kifejlődésű állománya fordul elő a községtől közvetlenül északra. Űj adatnak számít a Bükk flórájában 36