A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

DÉTSHY Mihály: Adalékok a sárospataki református kollégium történetéhez

ADALÉKOK A SÁROSPATAKI KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉHEZ 55 magatartásuk, a diákokhoz való viszonyuk, tanításuk anyaga, tartalma, módszere jött számításba, és ettől függött évenkénti marasztásuk, vagy menesztésük. Másrészről a két szerény tanári lakás, a kollégiumbeli tanári szállás, a megszabott fizetés és az éves szerződés meghosszabbításának bizonytalan volta nem tehette nagyon vonzóvá a tanári állásokat jól képzett, külföldi egyetemeket is járt teológusok számára, akik csábítóbb meghívást kaphattak gyakran gazdag egyháziközségektől is a lelkipásztori tiszt elvállalására.

59

. Mindez magyarázatául szolgál a mesterek gyakori változásának, aminek kiküszöbölésére Debreczeni 1645. okt. 28-i levelében a következőket javasolja a fejedelemnek: „Valamigh it eoreokeos mester nem lezen, nem lehet addig derekas io tanitas, ha azért immár Nagtok ennire eleo vitte mindem kegielmessegewel az Scholanak mind szatmat az tanuloknak, s mind értekeket, Egi Eöreökeös mestereis had légien, azis nem kiwan semmivel teob fizetésit azmint en ertem." 60

. A kollégium oktatási rendszerének megszilárdítására, színvonalának emelésére hívja meg Lorántffy Zsuzsanna Comeniust, és aggódva várja működésének eredményeit, ahogy 1652. dec. 21-én Klobusiczkyhez írt leveléből láthatjuk: ,,Az Pataki Schola mint vagyon tudosittson kgd, Comenius Vramis mint tanít, bannok mi azt ha csak ugy volna mint a' Vak, hogy másnak tartya a' gyertyát, s' maga nem lát, másnak vilagoskodnék, s' a' kinek kellene annak nem használna." 61 Ezért is járul hozzá nehezen Comenius távozásához 1654-ben a neves pedagógus ismételt sürgetésére. ,!lí A fejedelemasszony igényességét és határozott álláspontját a tanárok kérdésében jól tükrözi 1653. dec. 26-i levele: ,,my Eöt mestert nem tartunk hanem Negiet... Az teöb mesterekis penigh vgy tamczanak, mint annak hasznos modgya kivannya, mert mi az Scholanak eleőmeinetelére, hasznára tartiuk eő kegmeket, egyebaránt az Scholanak karaual mire nézve kellene tartanunk nem tudgiuk." 63 Az oktatás ingadozó színvonala, az érdekeltek politikai, vallási és pedagógiai nézetkülönbségei, de mindenekelőtt — a fejedelmi házaspár tagadhatatlanul bőkezű gondoskodása ellenére is — szűkös ellátás és elszállásolás, esetenként a diákság ellátására biztosított jövedelmek jogtalan megvonása, általánosságban a diáktestület, a coetus autonómiájának mindennemű megsértése a diákság gyakori elégedetlenkedéstét eredményezte, ami kisebb-nagyobb forrongásokhoz, imegmozdulásokhoz vezetett. A diákság jövedelmét biztosító borkimérés megakadályozása miatt robbant ki pl. 1618-ban összeütközés a kollégium és a város között, amelynek a diákok között halálos áldozata is lett, 64 Komolyabb megmozdulásra utal Debreczeni 1648. jún. 15-i levele a fejedelemhez: „Pataki deákok ez napokban mit cielekedenek, tudom az Ur eo Nga megh írta Nagnak."

65 Amint az 1667. évi sárospataki zsinat deklarációjából ismeretes, 1649 nyarán a diákság lázongani kezdett, kivonult a kollégiumból, és Olaszliszkára bujdosott, állítólag tiltakozásul is, Tolnay Dali János újbóli beiktatása és az általa javasolt osztályokba sorolásuk miatt. A forrongás egyik oka azonban a diákok nyomora lehetett, amelyről egy, a kollégiumból Erdőbényére szökött diák, Dobolyi István 1649. jún. 13-i levele atyjafia-