A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

DÉTSHY Mihály: Adalékok a sárospataki református kollégium történetéhez

ADALÉKOK A SÁROSPATAKI KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉHEZ 49 zetű tetemek, amelyeket a kollégium egyik helyisége alatt találtak, beginák is lehettek

22

. A kollégium XVII. sz.-i építkezéseire a Rákóczi-család levéltára rejtett még ismeretlen adatokat

23

. Ezek kiegészíthetik a már idézett, bár nem hiteles adatot, és azt a valamivel részletesebb tájékoztatást, amelyet az 1667. október 5-i sárospataki zsinat deklarációja tartalmaz. Eszerint — ahogyan Szombathy János idézi könyvében — I. Rákóczi György 1620 —21-ben „öregbítette", nagyobbíttatta a kollégium épületeit, 1626 táján „szép épülettel amplificálá" a Scholát. Halála után az özvegy Lórántffy Zsuzsanna idejében „a schola tíz esztendőknek forgása alatt . . . szépen nevekedék, hasznos szép épületek lőnek ... az clasisisok azokhoz illendő szép auditóriumokkal erigáltatának"

24

. Közvetlen adatunk az említett 1620—21. és 1626. évi építkezésekre nincs. De a Cigány-sor építkezésére vonatkoztathatjuk Miskolczi Csulyak István 1629 decemberi pataki egyházlátogatási jegyzőkönyvének alábbi mondatát a diákokról: „Nagy részre in suspemso voltak, az seriest várták, immár mostan helyben levén, Isten segítségéből dolgokhoz látnak. Az scholának építetlensége is tartóztatta őket, ez volt legnagyobb impedimentum"

25

. A seriés kifejezést a későbbi analógiák alapján szállás- sornak értelmezhetjük, és így ez a Cigány-sort jelentheti, a schola pedig a hozzácsatlakozó előadótermet, a Schola majort, amely Kossuth András tanúsága szerint még 1759-ben is az egyetlen nagy előadóterem volt. Fentiek alapján ezeket tarthatjuk „a szép épületeknek", amelyekkel I. Rákóczi György „amplificálá" a kollégiumot. A hagyomány szerint a gyermek II. Rákóczi György is ebben az épületben lakott nevelőjével 1629-ben

26

. Erre az épületre utal Salánki György és Ruszkai András rektorok 1633. jún. 13-i jelentése egy merényletről: „az olaszi Barát egy Deákot lőt hoimlofcban . . . eggyüt levén az Scholaban . . . latok az Uy hazak tornaczabul. . . futnak . . . az uy ucza felé ... le iüvenc az garádicson"

27

. Az uy hazakat és tornáczát a Cigány-sorral azonosíthatjuk, amelyre a Scholaból ráláthattak, s ennek garádicsán jöhettek le, hogy lássák, hogyan szaladnak a kollégium udvarán át a mai Rákóczi úttal azonos Uy ucza felé. A levelezésben az első említést kollégiumi építkezésről Chernél György pataki prefektus 1631. dec. 5-i levéléiben találjuk: „Az Scholatis hattá vala Nagod kerétetni"

28

. Ez összefügghet Miskolczi Csulyak István 1629. évi jegyzőkönyvi megállapításával: „Az schola kerítésének megcsinálására is Ígérik magokat". Csulyak egyidejűleg a kollégiumi épületek zsindelytetőinek fogyatékosságait is felsorolja

29

. Egyértelműbben tájékoztat az építkezésekről Tolnai István pataki lelkipásztor, Rákóczi kedvelt hívének levele a fejedelemhez 1637. július 6-án: „Az Scholabanis nyolcz kamarát chinaltat ü keg(elm)e (ti. Debreczeni Tamás prefektus) taualis nyolczat eppitetet uala az Troiaban: közel negyuen ember lakó helyeuel öregbödöt tavaly es ez esztendőben az Schola . . . Ugy uagion keges Uram hogy Praefectus uram elég io indulattal vagion (mind parochialis hazakhoz mind az Scholahoz: mind azon által nagod mégis paranchollion ü kegenek, hogy az mineniü romladozasit lattya ü kege tataraztassa meg az mikor egyéb szüksegös gongiai 4