A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

SELMECZI KOVÁCS Attila: Gerendavázas épületek felállítása Észak-Borsodban

GERENDA VÁZAS ÉPÜLETEK FELÁLLÍTÁSA ÉSZAK-BORSODBAN SELMECZI KOVÁCS ATTILA A népi faépítkezés kutatásában az építéstechnikák vizsgálata meg­lehetősen szerény helyet mondhat magáénak. Ennek oka elsősorban a fa­építkezés történeti jellegéből adódik. A faházaik építése — amint ezt leg­utóbb egy igen értékes tanulmány elemezte — a múlt század derekán teljesein lezárult 1 . A faházak helyébe a kő, vályog majd pedig a tégla­épületek léptek. Ez a folyamat különösen erősen érvényesült a XIX. szá­zad második felében gyorsan iparosodó Borsod megye területén 2 . A még megtalálható gyér számú faház, valamint a történeti források többnyire csak az építőanyagra, valamint az épületek egészére vonatkozó adataikat nyújtanak, de az építkezési technikákról, az épületek felállításának mód­járól hallgatnak. Erre vonatkozó feljegyzések nem kerültek a közigaz­gatási iratokba 3 . A csupán gyakorlatban és ebből eredően az építők emlé­kezetében élő faépítkezési eljárások felidézésére, rekonstruálására csak a lakóházakat jóval túlélő gazdasági melléképületek hívhatók segítségül. Különösen a gabona tárolására szolgáló csűrök őrizték meg szinte a mai napig a faépítkezés számos archaikus elemét, technikai fogását. Észak-Borsodban a csűrök nélkülözhetetlen tartozékai voltak a ha­gyományos gazdálkodásnak. A többnyire fából épült gerendavázas épületek nemcsak a kévébe kötött szálas gabona védelmét biztosították, hanem a fáradságos szemnyerésineík is helyet szolgáltattak 4 . A századfordulón elter­jedő gépi cséplés ugyan felmentette a csűröket eredeti szerepkörük alól, ez mégsem járt együtt a csűrök építésének megszűnésével. Sőt, századunk első évtizedeiben a csűrök építése újra felvirágzott 5 . Az új épületek sok esetben már kőből vagy téglából készülték, de mellettük tekintélyes számot képviselnek a hagyományos építésszerkesztéssel emelt gerendavázas csűrök is. Ezeknek az épületeknek ma is megszólaltatható építőmesterei nagy múltra visszatekintő épületszerkesztési technilkákról tudnak számot adni. A továbbiakban a gerendavázas épületek előkészítésének és felállí­tásának hagyományos technikáit kísérelem meg rekonstruálni elsősorban Sajónémeti, Gömörszőlős és Szőlősardó helységekben gyűjtött adatokkal 6 .

Next

/
Oldalképek
Tartalom