A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

BARTHA László: Teherhordó eszközök Domaházán

478 BARTHA LASZLÖ idején mindenki zsákol, ilyenkor mutatják meg egymásnak virtusból, ki mennyit bír felemelni, elvinni meghatározott távolságra. A cipekedés, a nehéz munka azonban szívesen és könnyen végzett, amikor az évi kenyér az udvarba kerül. A zsák 'méretei nagyjából azonosak. Fehér, erős vászonból készítik, a legszebbet lisztnek, búzának, majd egyéb szemestermények behordására, tartására használják, a kevésbé kényes portékának vagy szennyező terménynek (krumpli, tök) csanálzsákot csinálnak. Teli zsákot vállra vetve (rendszerint a jobb vállra) viszik, egy-két zsák esetében, ha a vivő erős, felveszi, fel sem kell adni. Hosszabb zsákoláskor azonban mindig feladják. A bekötött zsák szája előre néz, egyik kézzel fogják, a másikkal csípőre téve, a terhet megtámasztják. Ha nincs tele, a benne levő portékát megosztják egyenlő arányban. Egyik fele előre lóg, a másik hátra. Köröm fa. Domaházán a körömfa terminológiát használják. Egészen bizonyos, hogy a nagy ,,embernyúzó" zsákok (4—6 vékás) elterjedésével a malomban alkalmazott vámolás módja miatt terjedt el ez a segédeszköz. Az őrlendő gabonaneműből 1 ficsor (kb. 3—4 1.) vámot vettek, a zsák nagyságától függetlenül. A zsákok növekedésének akadálya az emberi erő végessége volt. 7. Egyéb teherhordó eszközök Rudas. A rudasolás ismert és általánosan elterjedt Domaházán. Teherhordásra két, fenyőfából készült könnyű rudat (hossza 3 m, átmérő 5 cm) használnak, amelynek egyik végét kb. 30 cm-es távolságra kihegyezik. A réten összegyűjtött széna hordására használják elsősorban. A szénacsomó alá dugják a karók kihegyezett végét, majd felemelve, ketten szállítják. Az így hordott szénamennyiség neve is rudas. Hegyoldalon úgy használják, hogy a kihegyezett végek a földön csúsznak, s egy ember húzza a rudast lefelé. A ház körül, az istállóban is rudasoltak, különösen ott, ahol sok állat volt. A takarmányos és szecskás hátikosár is ezt a célt szolgálta. Saroglya. Tulajdonképpen nem más, mint két teherhordó rúd keresztben összekapcsolva. Eredetileg a ház körül, az istállóban, trágyahordásra használták. Két típusát találtam. Az egyik — feltételezhetően a régebbi — a három keresztfán kívül hajlékony mogyorófával, fűzfavesszővel van befonva. Elbírtak vele egy mázsát is. Ezt mindenki maga készítette, nem volt nagy mesterség a befonása. A másik típusú — két rúd között összeszögelt deszkák — az újabb. Ezen nemcsak trágyát, de követ, zsákot is hordanak. Az első, régebbi típus kiszorult a szőlőbe: a trágyát azzal hordják szét a partosabb helyeken. Egyébként megegyezik mindkettő az ország más vidékein ismert teherhordó eszközzel. Törekhordó lepedő két rúdon. A lepedők között azért nem említettük, mert tulajdonképpen a rúddal való teherhordáshoz tartozik ez az esz-