A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
DOBROSSY István: A parasztgazdaságok szerkezete és a rostnövénytermesztés kapcsolata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
A PARASZTGAZDASAGOK SZERKEZETE ÉS A ROSTNÖVÉJSTYTERMESZTES 4^9 gazdasági funkció kötődött, s a cél szinte kizárólag csak a gazdaságok vászonszükségletének kielégítése lett. A rost alapanyagú készítmények, a különböző vászontermékek iránti igény az egyes parasztgazdaságokban három nagy területen jelentkezett: az öltözködés-ruházkodásban, a háztartásban és a gazdaságban. Alábbiakban ennek a bemutatására teszek kísérletet. A Borsod megyei Járdánházán a statisztikai felméréseket a birtokviszonyokhoz kapcsolva végeztem el. Az adatok természetesen nem jellemzői minden vonatkozásban az ipari központhoz közel eső, foglalkozásukat tekintve heterogén, inkább bányász lakosságú falunak. A számadatok az 1930—40-es évekre, az önálló-önellátó paraszti gazdálkodás időszakára vonatkoznak 53 . A túloldali táblázat adataiból megállapítható, hogy: 1. A rost alapanyagú különböző készítmények az 1930—40-es évek körül — az egyes termékek számát véve alapul — a ruházatban, a háztartásban és a gazdaságban egyaránt fontos szerepet töltöttek még be. Mindhárom területen lényegében kielégítették a parasztgazdaságok vászonterméík-igónyeit. 2. A birtokviszonyok szerinti differenciálódás a vászonszükségletek vonatkozásában is meghatározó. A fölhasznált termékek egyben utalnak a társadalmi rétegződés jellegére is. Az igények és szükségletek különbözősége a felhasználás mindhárom területén jól érzékelhető. Megfigyelhető, hogy a nincstelen, vagy máshol munkát vállalni kénytelen családoknál a szükségletek olyan készítmények iránt is megvannak (rongypokróc szoknya, rongypokróc surc, aratósure, különböző kötélféleségek), amelyekre a nagyobb gazdaságoknál nincsen igény. Ha pedig igény van is, az egyes viseletdarabokat, gazdálkodásban felhasznált kötélféleségeket nem saját maguk állítják elő, hanem vásárolják. 3. A termékelőállítás — a recens gyűjtések szerint — az I. birtokkategória esetében hagyományos, a IV. esetében az új, intenzívebb munkaeszközzé!! — rokkával — törtónt. A használatban 'mutatkozó elkülönülés az 1930-as években kizárólagos. A munkaeszköz a II. és a III. birtokkategóriánál vegyes, azaz mindkét eszköz előfordul, de egyik használata sem kizárólagos. A terület vászon alapanyagú termé'kelőállítása és a szükséglet különbözőségéhez — hogy egy falu differenciáltságát lássuk —, feltétlenül figyelembe kell venni a parasztgazdaságok különböző földrajzi adottságait, a hároim megye erősen eltérő fejlettségű gazdasági szintjét. Amikor különböző területek (Bodrogköz, Zempléni-hegyvidék, ÉszakBorsod, Bükk-vidék) egy-egy települését kiemeljük és az előállított vászon alapanyagú (termékek mennyiségét összehasonlítjuk, arra keresünk választ, hogy a termelés más-más lehetőségei [meghatározták-e a szükségleteket, illetve ezek kielégítését? Számadataink az 1930—40-es évekre vonatkoznak. A 'táblázaton belül Mályinka — ahol a kenderfeldolgozás nagyon jelentős volt — 1933-as és 1957-es adatait is összevetettük. Célunk ezzel az igények, szükségletek változásának érzékeltetése volt 54 . 27*
