A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
PETERCSÁK Tivadar: Szarvasmarhatartás egy hegyközi faluban
SZARVASMARHATARTÁS EGY HEGYKÖZI FALUBAN 399 JEGYZETEK 1. Dolgozatomban elsősorban helyszíni gyűjtés alapján foglalom össze Filkeháza hagyományos paraszti szarvasmarhatartásának alakulását a XIX. század második felétől az 1960-as évekig. A lehetőségektől függően levéltári és statisztikai adatokat és a területre vonatkozó összehasonlító irodalmi anyagot is felhasználtam. A község sertéstartását egy korábbi tanulmányomban dolgoztam fel. (Petercsák T.: Népi sertéstartás Filkeházán. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XI. 1972. 507—528.) 2. Géczy Géza: Magyarország mezőgazdasági területei. Budapest, 1968. 91.; Balássa Iván: Földművelés a Hegyközben. Budapest, 1964. 5. 46. 3. Országos Levéltár Károlyi Nemzetségi Levéltár Lad. 22. No. I/a. 4. Balassa i. m. 13. 5. Éble Gábor: A nagykárolyi gróf Károlyi-család összes jószágainak birtoklási története. I— II. köt. Budapest, 1911. 251. 6. Balassa i. m. 15. 7. Magyar Statisztikai Közlemények. XII. Budapest, 1896. 8. Uo. 9. Balassa i. m. 23. 10. Füzérradványi uradalom úrbéri összeírása 1802—1848. Kazinczy Ferenc Levéltár. Sátoraljaújhely. IV—l/k/16. 11. 1826-ban egy telek 26 hold szántóföldből és 6 kaszavágó rétből áll. Egy hold vagy egy kaszavágó rét = 1300 négyszögöl. OL. KL. 16. cs. No. 159. 12. Úrbéri összeírás, 1824. KFL. 13. Csikvári Antal (szerk.): Abaúj-Torna vármegye. Budapest, 1939. 178. 14. Vö.: Balassa i. m. 25.; Korponay János: Abaújvármegye monographiája. 1—2. köt. Kassa, 1866—1878. 70. 329.; Tagán Galimdsán: Pusztafalu gazdálkodása. Népr. Ért. XXXI. 1939. 153. 15. A lakosság ilyen nagymértékű csökkenésének oka az amerikai kivándorlás. 1900-ban 11 (Magyar Statisztikai Közlemények. Űj sorozat 1. köt), 1910-ben viszont már 73 ember vándorolt ki (MStK 41. köt.). 16. MStK 48. köt. 17. MStK 86. köt. 18. MStK 48. köt. 19. MStK 86. köt. 20. Ez a tény az egyik dűlőnévben is fennmaradt. Zsedljárkának v. zsellérek földjének, nevezik a határ egyik részét. 21. Balassa i. m. 25. 22. Statisztikai Időszaki Közlemények. Községeink főbb adatai. 1960—1964. 23. Vö.: Tálasi István: Változásvizsgálatok a népi állattartás köréből. Népr. Ért. XXXIV. 1942. 210.; Varga Gyula: A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969—70. 333. 24. A falu állattartása Gaál László településes állatgazdálkodás kategóriájához áll legközelebb, mert nem növi túl a gazdálkodás kereteit. Gaál László: A magyar állattenyésztés múltja. Budapest, 1966. 26. 25. Szabadfalvi József: Az extenzív állattenyésztés Magyarországon. (Műveltség és Hagyomány. XII.) Debrecen, 1970. 76. 26. Balassa i. m. 32. 27. Ugyanezt állapítja meg Balassa I. az egész Hegyközre (Balassa i. m. 33.), Ikvai Nándor pedig a Zempléni-hegység középső részére vonatkozóan (Ikvai Nándor: Szénamunkák és takarmánykészítés a Zempléni-hegyvidéken. Ethn. LXXIII. 1962. 27—28.). 28. OL. KL. 16. cs. No. 159. 29. Vö.: Balassa i. m. 33. 30. Az 1826-os úrbéri összeírás is említi az ugarokon és tarlókon való legeltetést (OL. KL. 16. cs. No. 159.). Vö.: Tagán i. m. 142. 31. Vö.: Balassa i. m. 33. 32. OL. KL. Lad. 22. No. l/a. 33. Vö.: Balassa i. m. 15. 34. OL. KL. Lad. 22/a. No. 173.
