A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

DANKÓ Imre: Adalékok a régi mértékek funkció- és jelentésváltozásos továbbéléséhez

ADALÉKOK A RÉGI MÉRTÉKEK TOVÁBBÉLÉSÉHEZ 349 63. Szláv eredetű, több jelentésű szó. Benkő L.—Kiss L.— Papp L. id. m. 545. 64. Domanovszky György: Kosárfonás. Művészetszemlélet. 1949. 8—9. 14—15. — Vö.: N. Bartha Károly: Tyukodi népéleti és népnyelvi adatok az Ecsedi-láp idejéből. Magyar Nyelvőr LXXXII. (1953), 235—241.; Kiss Lajos: Ladányi kosárkészítők. Észak-Magyarország, 1959. június 26.; Sajóvölgyi G. Péter: A dorogmai vesszőmunka ipar. Ethnographia VI. (1895), 393—395.; Kiss L.: Vásárhelyi híres vásárok id. m. 49—50.; Kimer A. Bertalan: A békési vásár. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 55—57. Gyula, 1964, 86—87.; MTESZ. 65. MTESZ. 66. Belényesy M. id. m. adatközlése az esztergomi köbölhöz viszonyítja (1558) a kakati, tyrnavai, sarlói, szentkereszti, drégelyi, tardoskeddi, tapolcsányi, galgóci, nyárhidi és vágújhelyi köblöket. — Az esztergomi öreg köböl 281 literes, a gyulai öreg köböl 297 1 volt. A váradi becsű is az öreg köblök családjába tartozott, 291 liter volt. A debreceni öreg köböl valamivel kisebb, csak 215 liter volt. Az „öreg" köblök a XVI. század folyamán megszűntek, helyüket kisebb köblök vették át: telegdi köböl nagy 63,6 1.; kassai kis köböl 13,5 1.; gyöngyösi köböl 12,7 1.; egri köböl 25,4 1., kassai köböl 83 1.; debreceni köböl ugyancsak 83 1.; bihari nagy köböl 166 1. és bihari kis köböl 83 1.; ungvári köböl 166 1.; miskolci köböl 110 liter; sárosi köböl 110 1.; vámospércsi köböl 33,9 1.; királyi köböl (Abaújban és Beregben, XVI. sz.) 6,78 1.; beregi köböl 12,7 1.; beregi nagyobb köböl 17 1.; nógrádi köböl 47 1.; — Vö.: Beké Ödön: Köblös föld, kilás föld. Magyar Nyelvőr LXXVI. (1947), 12. 67. Vö.: Makkai i. m. első három tanulmányával (N. Kiss L, A. Huscava és Bendeffy L. tanulmányai.) 68. Köblös Samu (1875—1939). Nekrológ. A hajdúböszörményi Ref. Bocskai Gimnázium Évkönyve az 1939—40-es tanévről. 3—4. 69. A köt (ősi örökség a finnugor korból) ige származéka. MTESZ. 70. Marjalaki Kiss Lajos: A miskolci Kötél Könyv 1702-től. Miskolc ősi településű jobbágy és zsellér háztelkei. A miskolci Herman Ottó Múzeumi Közleményeiből különlenyomat. Miskolc, 1958. 71. MTESZ.; Fél Edit: A kötény Martoson. Néprajzi Értesítő XLIV. (1943), 3—4. sz. 56—60.; Uő: Ujabb szempontok a viselet kutatásához. A test technikája. Ethnographia LXIII. (1952), 408—415.; Varga Marianne: Sióagárdi „kenyett" kötény. Néprajzi Közlemények I. (1956), 168—169. 72. Kniezsa István: Kupa. Archívum Europae Centro-Orientalis II. (1936), 112.; MTESZ. 73. Czakó i. m. II. 432. 74. Vö.: Bendeffy i. m. 75. Bizonytalan eredetű, talán északi szláv eredetű (MTESZ). 75. Pallas Lexikon. 76. Herman Ottó: A magyar halászat könyve II. Budapest, 1887, 813. Vö: mérőszák. 77. MTESZ. 78. Román János: A sárospataki fazekasság vázlatos ismertetése. Ethnographia LXII. (1951), 294—350. és Uő: A sárospataki fazekasság műszókincse és szerszámkészlete. A miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve V. (1964—65), 347— 397.; Morvay Judit: A cserépedény a mezőkövesdiek kultúrájában. Néprajzi Értesítő XXXVIII. (1955), 31—64. 79. Herman i. m. (A magyar halászat könyve) i. h. mérce.; MTESZ. 80. Czakó i. m. II. 431. 81. A pozsonyi mérő volt a legelterjedtebb. Elterjesztését kormányintézkedések is elősegítették. Egysége az icce volt. A pozsonyi mérő 64 iccés, azaz 62,6 liter; a nagyszombati mérő a pozsonyi mérő felét tette ki: 31,3 liter volt. Vö.: Huscava i. m. — Az Ormánságban súlymértéknek is használták. Ugyanott minden nyolcadik mérő gabona a nyomtatóké volt. Vö.: Gunda Béla: Néprajzi gyűjtőúton. Debrecen, 1956, 21. 82. A mér vitatott eredetű szó. Szláv vagy finnugor származású (MTESZ). 83. MTESZ: A nyíl szó ősi örökség az uráli korból. 84. H. Fekete Péter: Hajdúböszörmény helyneveinek adattára. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 102. Budapest, 1959. 90.; Zoltai Lajos: Ház és tanyaföldek osztása Debreczenben a XVIII. század első felében. Magyar Gaz-