A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

HUSZTY Sándor: Herman Ottó megindítja az Aquilát (1894)

34 HUSZTY SÁNDOR 1894 április végén Herman Ottó leveléből megnyugodott biztonságérzet árad. Keze alatt megindult a gépezet. ,,A folyóirat nagyban készül s június végén kettős füzetet adok merő programm czikkel. Képzeld — írja Csató Jánosnak — az öreg Gaetoke adatokat küldött Helgolandról! Ha akadna nálad pár apróság a Gaetke levele mellé, nagy hálával venném. A kis intézet prosperál; de kéri és várja a támogatást és érdeklődést! Danford egy 3 tojásos Nucifraga fészket s a két madarát küldte be, fástul mindenestül. Denique angol az angol!"

3

'''. És már újra a szerkesztő: biztató és kritikus, nagyvonalú és igényes. 1894 május eleji levele Csató Já?iosnak egy régi dolgozatát kérte számon. ,,Az adatokat okvetlenül kérem, úgy egy egészen rövid közlést is, egy fajról pár sort, inkább csak, hogy neved ott legyen. A folyóiratot ne féltsed: a mit ón alapítok az nem bukik: ott a Term. rajzi füzetek! Igen megfontoltam s biztos vagyok 10—12 évre, vagyis halálomig — azontúl majd tesznek a — főrendek és Iső Ratiu oláh király. E levelet azért is írom, hogy egy bizalmas kérdést intézzek hozzád. Te még 1886ban beküldtél Madarásznak egy dolgozatot, mely Zeyk Miklós észleleteit tárgyalja magyarul és németül. Ezt M. ideadta az Aquila számára s én a magyar szöveget összeolvastattam a Zeyk eredetiével. A dolog nem talál egészen s kérdésem az, mi indított a kihagyásokra? Én azt tartom, hogy a lényegesebb dolgokat okvetlenül be kell venni. Tudósíts erről lehetőleg gyorsain. Itt nagy a felfordulás: a polg. házasság bukik a főrendiházban, a többség püspökökből és Windischgrátzekből stb. alakul s a milyen arczokat vágnak, bizony kedvök volna az akasztáshoz is. De azért meglesz a szekularisationális határozati javaslat; de meg ám! A 47es aulicusok Jelasicscsal, a 94esek a fratyékkal pendülnek egy húron! Ugye szép? De én azért is ornithologizálok s minden jókat kívánva vagyok igaz híved Herman Ottó"

34

. Csató János valamivel idősebb volt Herman Ottónál és sok mindent látott az erdélyi természetrajz-tudomány mozgalmaiból. A központ megvan, azt már nem lehet kétkedve fogadni. Ám az Aquila sorsa még sötét. ,,A folyóirat megjelenését nagyon várom — írja 1894 május elején —, de nagyon tartok tőle, hogy kevés lesz az előfizetője. Azon betegségben múlt ki a 'Magyar Növénytani Lapok' czímű havi közlöny is, pedig hazánkban több a botanicus mint ornithologus. örvendek, hogy Danford a múzeumnak küldte a Nucifraga tojásokat. Buda Ádám azt írta, hogy Londonba küldi"

35

. Kishitűsége talán még erősebb, ha tudta volna, hogy ezen bukott meg 1883-ban az első magyar rovartani szakfolyóirat Pécsett és szakadt félbe három évi vegetálás után 1886-ban a Horváth Géza indította Rovartani Lapok. De gondolhatott Madarász Gyula 1887-ben 4. kötetével érdektelenség (miatt megszűnt Zeitschrift der gesammte Ornithologie című modern nemzetközi igényű folyóiratára is. Magyarázatot egy héttel későbben adott a meg nem jelent közleményében mutatkozó ellentmondásokra. ,,A Zeyk Miklós dolgozatával úgy áll a dolog, hogy Madarász hajlandónak