A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

DANKÓ Imre: Adalékok a régi mértékek funkció- és jelentésváltozásos továbbéléséhez

346 DANKÓ IMRE 10. Vö.: Makkai László: A mezővárosi földhasználat kialakulásának kérdései. In: Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Bukarest, 1957. 463—478. és Bácskai Vera: Magyar mezővárosok a XV. században. Érte­kezések a Történeti Tudományok Köréből 37. Budapest, 1965. 11. Hegyaljai hordófajták: a tokaji hordó kétféle is; 176 iccés, azaz 148,9 literes és 180 iccés, azaz 152,7 literes, a gönci hordó 160 iccés, vagyis 135,7 literes, a bényei hordó nagysága közelebbről nem ismert, a liszkai hordó, a keresz­túri hordó. 12. A Pallas Nagy Lexikona I—XVI. Budapest, 1893—1897. A két utolsó kötet pót­kötet. XVII—XVIII. Budapest, 1893—1894. 13. Velcsov Mártonné: Testrésznevekből alakult mértékneveink története I. Arasz. Néprajz és Nyelvtudomány II. (1958), 49—72.; Uő: II. öl. Uo. III—IV. (1959— 1960). 115—127.; Uő: Szólások az arasz és az ujj szóval. Uo. VIII. (1964), 41—47.; Uő: Tenyeres-talpas. Uo. XI. (1967), 43—48.; V. Tenyér. Uo. XII. (1968), 39—45.; VI. Láb. Uo. XIII. (1969), 45—54. és Uő: Egy szócsoport vizsgálatának tapaszta­latai. Uo. XIV. (1970), 55—Pl. — A hét cikkből álló sorozatban a következő testrészekről van szó: ököl, járás, lépés, könyök, kar, markolat, ujj, hüvelykujj, arasz, öl, tenyér, talp, láb. 14. A magyarság néprajza. II. Budapest, év n. 429—432. 15. Childe, V. Gordon (ford.: Szuhay Havas Ervin): A civilizáció bölcsője. Buda­pest, 1959. 93, 104—105, 191.; Birker-Smith, Kaj (ford.: Bodrogi Tibor): A kul­túra ösvényei. Budapest, 1969. 362—363.; Lips, Július (ford.: Kiss Magda): A dolgok eredete. Budapest, 1962. 212. — Vö.: Schmidt, W.—Koppers, W.: Völ­ker und Kulturen. Ersten Teil: Gesellschaft und Wirtschaft der Völker. Re­gensburg, 1924. 16. Leroi—Gourhan, A.: Milieu et techniques. Paris, 1945.; Imeltzer, Donald: Man and number. New York, 1958.; Hankel: Zur Geschichte der Mathematik im Altertum und Mittelalter. 1874.; Vajkai—Wagenhuber Aurél: Rándulás és mé­rés. Ethnographia XLVII. (1936), 294—298.; Vajkai Aurél: Népünk és a számok, Természettudomány, 1947. 27—29. 17. Leroi—Gourhan, A: L'homme et la matiére. Paris, 1943.; Radcliffe—Brown, A. R.: Structure and Function in primitive society. Glencoe, 1951. 18. Kovács Ferenc: A magyar húsz viginti számnév etimológiájának kérdéséhez. Nyelvtudományi Közlemények LXI. (1959), 65—78.; Vö.: Uő.: Ethnogenézis és számnevek. Ethnographia LXXII. (1961), 469—470. 19. Fokos—Fuchs Dávid R.: Umstandstimmungen des Masses und der Menge in der finnisch-ungarischen Sprachen. Acta Linguistica 1955. 179—226.; Schalk: Zur Geschichte der álteren Wiener Masse. Blátter des Vereines für Landes­kunde von Niederösterreich, 1887.; Tagányi Károly: Pápa város fölmérése 1555­ben és a régi magyar királyi mérték. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle IV. (1897), 193—195. 20. Magyar viszonylatban kialakult a régi, öreg köblök sora. Itt az „öreg" jelző nyilvánvalóan nem régit jelentett, hanem nagyot. Ezeknek negyedei a quar­talék: debreceni quartale 53 1., váradi quartale 72,5 1., stb. Az öreg köblök nagyméretűek voltak, eredetüket tekintve a klasszikus ókorba nyúltak visz­sza. Helyükbe a XIV— XVI. század folyamán újfajta, lényegesen kisebb ícöbiök léptek. Ilyenek voltak: beregi köböl 20 budai icce, azaz kb. 17 1., egy másik fajtája 13 iccés, vagyis 12,7 1., telegdi köböl 63,6 1., gyöngyösi köböl 12,7 1., kassai köböl 13,5 1, egri köböl 25,4 1 stb. A köblök általában iccékből állták. A budai icce általánosan elterjedt, 0,84 1 volt. Az újfajta köblök zöme a budai icce mércerendszerébe tartozott. A mérők között legelterjedtebb volt a po­zsonyi mérő. Eredetileg 64 icce, azaz 62,6 1. nagyságú volt. 1715-ben kormány­rendelettel 75 iccében szabták meg a nagyságát. Nagysága azonban nem vál­tozott, mert az új iccével mérték, de a 64-es szorzószámot megtartották. A po­zsonyi mérő nagy családot alakított ki (beregi, borsodi, esztergomi, nagyszom­bati, nógrádi stb. köblök). További mértékek: kalangya (Borsodban 30, Be­regben, Biharban 26, másutt 32, 40 kévéből állott); kereszt fele a 30 kévés ka­langyának, 15 kévés); boglya, lépés, mérőrúd, mérőkötél stb. 21. Dankó Imre: The functions of Hungárián fairs. Studia Ethnographica et Fol­kloristica in honorem Béla Gunda. Redigerunt: J. Szabadfalvi—Z. Űjváry. Deb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom