A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

DANKÓ Imre: Adalékok a régi mértékek funkció- és jelentésváltozásos továbbéléséhez

ADALÉKOK A RÉGI 'MÉRTÉKEK TOVÁBBÉLÉSÉHEZ 343 Tömlő

112 A finnugor eredetű töm ige származéka. Állati bőrből vagy bélből készített, főleg folyadék tárolására és szállítására szolgáló edényféleség. Tekintve, hogy az egyidős, egyfajta állatok termete, és ebből következően bőrük és különböző szerveik (például a vízhólyag) is megközelítően azonos nagyságúak, a belőlük készített tömlőket nemcsak tároló- és hordóeszközöknek használták, hanem mértékként is. A magyarság néprajza Erdélyből említ túrós tömlőt mértékként

111

. Ha történetileg nézzük a kérdést, meg kell említenünk a pénzes zacskót és a dohány zacskót, amik végeredményben egyfajta tömlők voltak. A kétféle zacskót a meglehetős méretkülönbség különböztette meg egymástól. A pénzes zacskó egyik sajátossága az volt, hogy a pénzt nem annyira darabszámra, mint inkább zacskóként számolták és értékelték. Egy zacskó aranyról beszéltek, és nem 10, 50, vagy száz aranyról, bár lehetséges, hogy gondos kutatás kiderítené, hogy egy-egy zacskóba szabályszerűen, bizonyos számú, azonos értékű pénzt kellett tenni. A dohányzacskónak szintén voltak mértéktulajdonságai

114

. Mértékként fogható fel az egy zacskó dohány is. A régebbi eseti pipadohány egy zacskónyi volt. Veder

115 Dongákból összeállított, abroncsos, keresztfüles faedény, amelyet régebben általánosan, napjainkban pedig alig használunk vízhordásra és víztartásra, illetőleg kutaknál vízhúzásra. A veder szó szláv eredetű a magyar nyelvben. Főleg a Dunántúlon terjedt el űrmértékként. Egy veder 52 icce, azaz 30—32 liter nagyságú volt, és kizárólag bor mérésére használták, így említi mértékként A magyarság néprajza is

116

. A szó zárt hangú formája: vödör. Ez a forma újabb keletű, már nem kizárólagos favedret jelöl, és kevésbé használták mértékként is. A cseberből vederbe szólásunk is a veder mértékjellegén alapul, illetőleg azon, hogy a cseber is, meg a veder is, bormérőeszköz, és nagyság tekintetében alig van köztük eltérés (kis cseber)

117

. Verdung

118 -Régi űrmérték. Nagysága kb. 2 dl. volt. A Kiskunságban így hívják a kívül kék, belül fehér zománcos, egyfülü kétdecist. Főleg tejföl mérésére, illetőleg árusítására használják. Kunszentmiklóson a verdung önálló mértékké alakult. Verem

119 A búza, általában a szemestermény elvetésére, tartására készített és használt föld alatti vermek (gabonás vermek) mértékként is szolgáltak. Erre módot adott az, hogy a vermek egy-egy területen megközelítően azonos nagyságúak voltak. Biharban a legtöbb verem 100 vékás volt, azaz száz véka termény fért bele. A vermet A magyarság néprajza is ilyen értelemben sorozza a mértékek közé

120

. Ma már gabonás verem nincsen, mértékként sem használják, ellenben készülnek más funkciójú vermek, akárcsak korábban is (krumplis, zöldséges, jég-, répás stb.). Ezek azon-