A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
DANKÓ Imre: Adalékok a régi mértékek funkció- és jelentésváltozásos továbbéléséhez
330 DANKÓIMRE mérték a dohánytermesztésben méginkább kifejezésre jutott. A kisimított, megszárított dohányt csomózták. A dohánycsomónak idővel megszokott nagysága alakult ki :57 . Csupor 38 A bögrét, kis füles cserépedényt jelentő szó csup- alapszava ősi örökség a finnugor korból. Több helyt bizonyos nagyságban mértékké vált. Különösen tej, tejföl, lekvár mérésére használták. A tejes csupor nagyobb űrtartalmú volt, mint a tejfeles csupor. Ennek az utóbbinak az általános nagysága 2 dl körül mozgott. Tavaszi piacokon nagyobb magvak árusítására is használták. Egy csupor répamag, mintegy 10 dkg, 1952-ben, a mezőtúri piacon 2 Ft volt. A szilágysági Ákoson zsíros csupor is ismeretes. Egy csupor tiszta sertészsír sül egy kiló, jó minőségű, érett sertésszalonnából. A debreceni piacon ma is árulnak csuporral mézet, lekvárt, zsírt, tengerilisztet, tejfölt, és mércéül használják magvakhoz, aszalványokhoz, szemes babhoz, feles borsóhoz. Manapság az egykori cserépcsuprokat gyakran zománcozott bádog, vagy zománc nélküli bádog, alumínium, sőt legújabban műanyag edények váltják föl. Ezeknek a neve is csupor. Miskolcon 1970-ben, a Búza téri piacon, egy gesztenyesütő nő cserépcsuporral mérte a sült gesztenyét, egy csuporral 5 Ft-ért adott. Érdemes megemlíteni, hogy a sárospataki fazekasok kétféle csuprot; kisés nagycsuprot készítettek. Etetésnyi 39 Azt, az állat korától, állapotától függő takarmánymennyiséget jelzi, amelyet a kérdéses állat egy etetés alkalmával elfogyaszt. Ez a mennyiség egy ugyanazon állat esetében is változik, fejlődésének megfelelően, de anyagában is. Például egy malac mást eszik és más mennyiségben, mint süldő korában, és megint mást és más mennyiséget, amikor hízóba fogják és aztán amikor már hizlalják. Hasonlóképpen más az anyag és a mennyiség a borjú, üsző, tehén, vagy ökör esetében is. Az állattartás egyes periódusaiban, a más és más anyagok viszonylatában, a gyakorlat alapján ehhez a mértékhez más mértékek is kapcsolódtak. így például egy üsző egy etetésre két vonás (szénavonóval) szénát kap. Tiszaladányban egy hízóra, mikor az már hízásban előrehaladott, és jó az állat étvágya, fél vödör vízhez fél vödör tengeridarát és egy marok sót számítanak. Az egy etetésnyi, mint kifejezés tehát mértéket is jelöl; mégpedig egy erősen differenciált mértéket. Az állattartás egyes szakaszaiban ennek a differenciált és csak a gyakorlat által ismert mértéknek a betartása nagyon fontos. Például a hizlalásnál is, de az ellős tehén esetében nemkülönben, vagy a különböző szárnyasok tömésénél. Ez a mérték, természeténél fogva a lehető legszorosabb összefüggésben áll az adaggal, porcióval. Fazék iQ A fazék származékszó: faz- alapszava ősi örökség a finnugor korból. A csuporhoz hasonlóan, eredetileg nem mérték, hanem edényfajta. Közhasználatú cserépedény volt, általában két füllel, némelyiknek fedőt is
