A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
BALASSA Iván: A tokaj-hegyaljai német telepítések történetéhez
A TOKAJ-HEGYALJAI NÉMET TELEPÍTÉSEK TÖRTÉNETÉHEZ 311 ami megint csak a jobb telepítésre enged következtetni. Később azonban úgy látszik, hogy innen is vándorolhattak el, mert ezt bizonyítja a minden valószínűség szerint Kazinczy Ferencnek tulajdonítható megállapítás: „Pataknak déli végében a' Német-országból beszivárgott Svábok' számára II. József itt is eggy egész úczát épített, 's a' gyülevész népet zsindellyel-fedett házakkal, eggy eggy pár ökörrel s mindennemű házi és gazdasági eszközökkel, mint sok más Kamarai jószágokban itt is megajándékozta. A' hálátlanok, kiknek hazájok sem vala szent, elszökdöstek, elprédálván mindent a' mit pénzzé tehettek" 81 . Ilyenformában teljes egészében aligha fogadhatjuk el ezt a megállapítást, mert tudjuk, hogy a viszonylag jó módba került családok jelentős része mégis megmaradt. Egy holdnál (1100 négyszögöl) valamivel nagyobb házhelyet kaptak egy széles utca során, továbbá a Patakról vezető országút fél oldalán. A szántóföldből 10 hold körüli területet mértek ki a számukra, míg a rét területe négy embervágó körül mozgott 82 . A földjeik a pataki és a petrahói határban meglehetősen szétszóródtak, s nem egy alkalommal a magyarok telkét foglalták el, ami az alábbi két adatból is kiderül. Az ardaiak ugyanis a következőket írják: ,,az 1785 dik Esztendőben meg történhetett hibák iránt (így vallanak): Mi kárunkat tapasztaljuk ebben, hogy a Méltóságos Uraság meg Trágyázott Szántó Földjeinkből egy darab plagat az Ujj Lakosok, számára exseindelt. . ." 8:i . 1785: a petrahóiak panaszkodnak: ,,az Ujj Lakosok számára építtetett Ház helyeknek el vétetett Szántó Földeikben is Helységünk 3 Lakosai oly tetemes kárt vallottakk, hogy a folyó Esztendőre való vetést meg nem tehették" 84 . Jellemző dolog az, hogy ezek a betelepült svábok a velük egy időben jöttékkel tartottak fenn kapcsolatot. így a betelepedés után öt évre a 32 közül tíz házasodott meg, mégpedig úgy, hogy Abaúj szántóról 3, Vencsellőről 5, Hosszúlázról pedig 2 hozott asszonyt 85 . Az évek múltával, akárcsak a többi sváb telepek, a József falviak is elsősorban legelőben és erdőben szűkölködtek. A pataki földesúr a faizást igyekezett megszorítani és ezért a Regéci-erdőből teljesen kizárta őket. Az úriszék összehívását egyre halogatta, így a vármegye vizsgálta ki a kérdést és megállapította, hogy a Longi-erdőben kijelölt helyen dűlt fát már egyáltalában nem találhatnak és méltányos lenne annak megengedése, hogy ,,a Gyümölcsöt nem hozó élő-fákat", vagyis tölgyeket, bükkfákat is kivághassanak. Ezt azonban az uradalom továbbra is megtagadta és a kérdés csak az úrbérrendezés után oldódott meg. A betelepedéskor a teljes számuk kb. 200 lehetett. 1828-ban a falu 31 házában 229 római katolikus lakost számoltak és századunk első éveire 52 házra és 304 lakosra gyarapodtak 86 . 1912-ben az addig külön közigazgatási egységet képező község Sárospatakba olvadt be 87 . Lakosainak elmagyarosodása viszonylag hamar megindult, mert már 1864-ben ezeket írják róluk: „Anya nyelvöket lakosainak csak idősebbjei használják általában elmagyarosodván, ifjai a német nyelvet nem bírják" 88 . A század elején már alig lehetett itt német szót hallani, napjainkra pedig nincsen németül tudó vagy értő Sárospatak e negyedében 89 .
