A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

HUSZTY Sándor: Herman Ottó megindítja az Aquilát (1894)

30 HUSZTY SÁNDOR Azt tartam, hogy nagy keretet ne adjunk a dolognak, mert alapjában szakerőink kiismerése a főfeladat, a melyre a fejlődés alapítható, majdan talán egy magyar ornithologiai társaság képében, mely sokaknál rokonszenvre találna. Ölel barátod Herman Ottó"

25

. Nem is könnyű vinni az ügyeket, ha csak magához méri az embereket. Az ő kivételes munkabírását senki nem közelítette meg és így érthető a türelmetlensége. „Kedves Barátom! Végre valahára hozzájutok, hogy pár sort írhassak Teneked is. Űgy a congressus lebonyolításának, mint a tervezett nagyenyedi ösz•szejövetelnek az a fatális tulajdonsága van, hogy ha én nem viszem tovább, hát (megreked. A mi pedig ezt a fatalitást roppantul növeszti, az az a körülmény, hogy én úgyszólván kenyér nélkül vagyok, küzdeneim kell a betevő falatért: hát hogyan áldozzam én az időt és a munkát, igaz hogy szép ügyekért, de megélésem érdeke ellenére? A mi pedig a bajt még ezen felül is növeli, az az a körülmény, hogy Szalay három osztály terhe alatt nyög s nem fejleszti ügyünket tovább. Áll a központi ornith. iroda ügye is, ha csak most, a budget letárgyalása val nem indul meg. Nincs egy emberem, a ki bár néhány levél megírásáig támogatna; Madarász megtesz nekem mindent, a mi nem írás; pedig szervezési munkáknál éppen ez a fő. Chernél Pista nem a régi már; egyfelől a kardos menyecske leköti Kőszegre, másfelől — úgy érzem — inkább önállóan akar működni; azután meg igen nehéz innen Kőszegen át mozgalmat igazgatni. Czynlk illőnek találta, hogy velem szemben igazán komisz neveletlenséget kövessen el azért, mert arczképét nem viszonoztam, noha lehetett volna annyi belátása, hogy nekem 150—160 arczképét kiteremteni mégis csak nehéz s várhatott volna. Buda is elkedvetlenedett. Szóval az a gyönyörű szervezet, a melyet 1890ben teremtettünk kallódik; pedig ezer kár és lehetetlen szégyen nélkül engedni, hogy ismét csak szalmatűz legyen az 1890/liki felbuzdulás; hozzá megszól a külföld is. Hogy fogalmad legyen a megrekedésekről, tudd meg, hogy a főjelentés II kötete már 1892 júniusban készen volt, de a magyaroknak máig sem küldetett el: tőlem várják!

II Igen jó volna, ha Te írnál Szalaynak pld. olyanfélét, hogy sokan nyugtalankodnak a II kötet kimaradása miatt s kérdeznéd, mi lesz jövőre, mert egyszerre abbahagyni azt, a mire a külföldet figyelmessé tettük, még sem lehet — nem illik s nem is okos. Én a vonulást az idevaló könyvtárak anyagával nem dolgozhatom fel a III kötetre; tehát nyomban húsvét után Braunschweigiba megyek 4—6 hétre, onnan talán a mutatkozó hézagok pótlására még Berlinbe is. Csak visszajőve foglalkozhatnék az enyedi összejövetellel, a melyet nagyon de nagyon óhajtanék. A módja talán mégis az volna, hogy Te