A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
HUSZTY Sándor: Herman Ottó megindítja az Aquilát (1894)
Herman OTTÓ MEGINDÍTJA AZ AQUILÁT (1,894) 27 Ezt az értekezést talán Tschusi köszönné meg, mert valójában inkább egy folyóiratba való. Nekem nagyon de nagyon rosszul esett a Te fő-értekezésedben az, hogy Erdélybein publikált némely megfigyelésemet nem vetted számba, pld. a Falco subbuiteo-nál. Nem az, hogy nevem kimarad, hanem az fáj, hogy egy becsületes és kiegészítő megfigyelés tényével ma is ugyanazt teszed, a mit tettél egykoron mezőségi megfigyeléseimmel. Én úgy érzem, hogy ha eljárásod akkor, az akkori Herman Ottóval szemben bizonyos fokig érthető volt, a maival szemben, a Ildik nemzetközi Congressus szervezése és sikere után nem érti meg senki sem. Nehezemre esett ezeket ideírnom; de az ember a tudomány mellett magának is tartozik valamivel, különösen erdélyi dolgokban erdélyi emberrel szemben. Ezekután fogadd szíves üdvözletemet, (mellyel vagyok váltig híved Herman Ottó" 21 . Hogyan lett az elfutó gondolatból valóság, hogyan született meg a Magyar Ornithologiai Központ és annak folyóirata, az Aquila, Herman Ottó maga beszélte el lapjának hasábjain az intézet első tíz esztendejét összefoglalandó. Mivel az 1891-ben Budapesten megtartott 2. nemzetközi ornithologiai kongresszus — írja — kétségbevonhatatlan eredményeket mutatott fel, az akkori kultuszminiszter, Csáky Albin gróf arra a gondolatra jutott, hogy a kongresszus sikere morális kötelezettséget is jelent Magyarországra nézve. Mégpedig azt, hogy valamely állandó intézetet létesítsen annak a tudományágnak, melynek a kongresszust szentelték. Herman Ottót szólította fel a miniszter, őt, aki a kongresszus tudományos bizottságának feje volt, hogy legjobb belátása szerint készítse el és terjessze be egy megfelelő intézet tervét. Ez megtörtéint és a tervet, hogy felállíttassék a Magyar Ornithologiai Központ, egyelőre főképpen aviphaenologiai jelleggel, elfogadták. A körülmények alkalmasak voltak, jó munkaerőikkel rendelkezett, továbbá szoros kapcsolat kötötte össze a külfölddel, nem állt meg a hazai 'mozgalmak szervezésénél, hanem a levelezésen kívül egy kétnyelvű folyóiratot is fog kiadni. Azt is tervezte, hogy a Magyar Ornithologiai Központot -madártani állomásként valahol a Balaton partján rendezi be. Telket szerezni akkor igen könnyű lett volna, mert erős áramlat uralkodott, hogy felkutassák a Balatont. Mellette szólt az, hogy nemcsak Magyarországot, de Európát tekintve is központban fekszik. Megnyitotta volna az állomást a külföldi kutatók előtt, akik a kapott kedvezményekért minimális asztalbért fizettek volna 22 . Ez a Balaton menti kutatóállomás abban az időben élénken foglalkoztatta Herman Ottót. Nem kellett sokat kapacitálni, hogy élére álljon a mozgalomnak. Ám sem az ornithologiai állomás, sem a biológiai állomás nem teremtődött meg akkor a század végén. A Magyar Ornithologiai Központnak a Balaton helyett a Magyar Nemzeti Múzeum adott szállást, 1892 októberében már a Központ szervezésének jegyében aktivizálta Herman Ottó az erdélyi ornithologusokat. „Kedves Barátom! Ha szíves meghívásodra nem feleltem, ne vedd azt a tisztességtudásról való megfeledkezésnek, mert engem itt (minden-
