A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
FOGARASSY László: Felvidéki guerillaharcok a Károlyi kormány idején
FEL/VIDÉKI GERILLAHARCOK A KÁROLYI-KORMÁNY IDEJÉN 229 •csapatoknak nincsen joguk ott tartózkodni. Egyúttal megígérte, hogy Po-zsony és a Vág völgyének védelmére csapatokat küld. Linder Béla, a világtörténelmi nevezetességű, „Nem akarok többé katonát látni" jelszónak a cseh fegyveres akció következtében dehonesztált szerzője megvált a hadügyminiszterségtől, utóda, Bartha Albert alezredes pedig felvonultatta a csehek ellen az éppen rendelkezésre álló csapatokat. Pozsonyba indult a 400 főnyi tengerészzászlóalj egy üteggel Heltai Viktor főhadnagy parancsnoksága alatt, Nagykanizsáról Gangéi százados 2 gyalog- és egy géppuskás századból álló különítményét, továbbá a 37. tüzérezred egy ütegét küldte, majd pótlólag Budapestről egy karhatalmi századot. Továbbá Nyitra fedezése végett 'menesztett egy századot Trencsénbánba, hároimnegyed századot négy géppuskával Pösténbe, Bertialanffy őrnagy fél zászlóalját Lipótvárra, a 32. gyalogezred két századát és 260 nemzetőrt pedig Szeredre 18 . Ugyancsak Bartha hadügyminiszter rendelte ki Ruttka környékének visszafoglalására a 16-os és kassai különítményt, amiről már beszámoltunk. A szlováklakta területek lakossága az akkori sorsdöntő időkben nagyon megoszlott a csehbarátok, ingadozók, közömbösök és a magyarbarátok között. A két ellenpólus köré gyülekezők egymást pánszlávoknak és magyarónoknak gúnyolták. Utóbbiak egykorú források szerint főleg a városokban voltak igen erősek, a feltétlenül magyarbarát szlovák lakosság Szviezsényi Zoltán becslése szerint 25 százalékot tett ki. Tempi passati. De Nagyszombat városában 1918. november 11-én még egy népgyűlés tiltakozott a cseh csapatok bevonulása ellen 19 . Liptószentmiklóson viszont az történt, hogy a kassai 9-es osztag parancsnoka, segédtisztjei és harminc embere bement Liiptószentmiklósra, az előtalált helybeli katonák szlovák kokárdáit letépték, egyeseket közülük fel is pofoztak, de a szlovák gárda tagjait nem bántották 20 . Bartha hadügyminiszter a Magerl-különítmény megerősítésére Egerről és Losoncról egy-egy gyalogszázadot akart Zsolnára küldeni, de a kirendelt legénység kijelentette, hogy nem hajlandó vonatra szállni. A 32-es budapesti háziezrednek csak egy százada érkezett meg Galántára, a Szeredre érkezett két század legénysége pedig a zsold kifizetése után szétszökött. A pőstyéni osztag egyik szakasza csak napi 50 korona zsoldért volt hajlandó szolgálni. Amikor e követelésüket elutasították, otthagyták helyüket 21 . Ez a magyarázata annak, hogy miért nem volt erő Trencsén visszafoglalására. Nagyszombat felé november 13-án Heltai Viktor főhadnagy a tengerész nemzetőrzászlóaljnak csak egy részével indult el. A páncélvonattal elment részleg kivételével a többiek Pozsonyban maradtak. A nagyszombati csendőr század parancsnokához hadikövetet küldött, hogy hagyja el a várost. Amikor elutasító választ kapott, Heltai a tengerészeket támadásra rendelte és az újra összeverődött nagyszombati magyar nemzetőrség segítségével a cseh csendőröket kiszorította a városból, A cseh csendőralezredes is fogságba került, százada három halott, több sebesült és fogoly hátrahagyásával a nádasi szoroson túlra menekült. Csak Hodonínban sikerült őket gyülekeztetni. Heltai főhadnagy a cseh parancsnoktól és a többi cseh csendőrfogoly-
