A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

FOGARASSY László: Felvidéki guerillaharcok a Károlyi kormány idején

FELVIDÉKI GERILLAHARCOK A KÁROLYI-KORMÁNY IDEJÉN 225 ból elmenekülnek a magyarok. Szlovének, horvátok, osztrák-németek egymással versenyeznek abban, hogy kifosszák és meggyötörjék az olasz frontról hazatörekvő magyar katonákat, Galíciában egymást gyilkolják a lengyelek és az ukránok. Erdélyben román tenger közepén állandó rettegés a magyarság élete. A csehek szerzővággyal fegyveres erőt küldenek Magyarország földiére. Ebben a pillanatban úgy látszik, hogy a monarchia minden népe háborúban áll a monarchia minden más népe ellen és valamennyi mind együtt szövetkezik a magyarság megrontására . . . (A) balkáni vérbosszú országa lettünk, ahol hiába minden béketárgyalás, európai határozat, népeknek kijáró önrendelkezési jog: a szemet szemért, fogat fogért, vért vérért 'kegyetlen elve száll majd nemzedékről nemzedékre"

6

. És ezt nem sokkal azután írták le, amikor a magyar városokban állomásozott cseh ezredek katonái barátságos búcsúztatások után, a magyar himnusz hangjai mellett kísértették magukat a vasúti állomásokra. A 25. cs. és kir. morva ezred egy század erejű különítménye, amely november 2-án Hodonín (Göding) morva városkából bevonult Szakolcára, Holicsra és Egbellre, ezt a hodoníni városi nemzeti bizottság elnökének felkérésére azért tette, hogy leszerelje a Szakolca és Holics környékén garázdálkodó fegyveres bandákat. Ezek ottani katonaszökevényekből, cigányokból és orosz hadifoglyokból verődtek össze és Hodonín polgárai attól féltek, hogy fosztogatás végett átcsapnak morva területre is. Az önkéntes vállalkozókból összeállított különítmény elvégezte feladatát, hogy hogyan, annak a részleteivel a cseh forrás nem foglalkozik. (Nyilvánvalóan egy csomó fosztogató lelövésével.) Amikor azonban a különítmény vissza akart térni Morvaországba, Szakolcára érkezett dr. Dérer Iván és mint a turóeszentmártoni Szlovák Nemzeti Tanács megbízottja felszólította Ripka főhadnagyot, a különítmény parancsnokát, hogy csapatával maradjon vissza Szakolca környékén, mint csehszlovák állami karhatalom, így is történt, sőt Ripka főhadnagy november 3-án rendcsinálás végett Malackát is megszállotta. Jankó Zoltán Pozsony megyei kormánybiztos főispán másnap hadikövet útján írásbeli felszólítást küldött Malackára, hogy a cseh csapatok hagyják el Magyarország területét. Ripka főhadnagy azt válaszolta, hogy ő a szlovák kormány parancsára vonult be és a megszállott területet csak annak az utasítására hagyhatja el

7

. A választ nyilvánvalóan Dérer dr. (ügyvéd, csehszlovák szociáldemokrata politikus, majd iskolaügyi miniszter) sugalmazhatta, mert ez a szlovák kormány dr. Srobár Lőrinc orvos elnöklete alatt csak november 6-án alakult meg Szakolcán, amelyben mint katonai ügyek előadója Dérer is helyet foglalt. Ugyanezen a napon Ceské Budéjovieéből (Budweis) 100 főnyi cseh katonai osztag két géppuskával, majd egy morva csendőrszázad érkezett Szakolca —Malacka körletébe. November 6-án már majdnem fegyveres összetűzésre került sor: a malackai vasútállomásra befutott egy magya karhatalmi századdal egy vonat, amelyet az ottani cseh garnizon hadikészülitségben fogadott. Előbbiek azon felszólítást kapták, hogy tolassa;nak vissza Pozsony felé, mert ha a magyar katonák kiszállnak, a készenlétbe helyezett géppuskákkal tüzet nyitnak a vonatra. A magyar karhatalmi osztag parancsnoka erre elrendelte a visszafordulást

8

. November 8-án a malackai cseh különítmény 15