A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

KILIÁN István: A XVII-XVIII. századi iskolai színjátszás Sárospatakon

A XVII—XVIII. SZÁZADI ISKOLAI SZÍNJÁTSZÁS SÁROSPATAKON ^gj 3. Néked kegyes Püspök térd és feö M hajtást nyújt ez a' kis tsoport, s' nagy hála adást, mert ez már második szép kegyességed hogy nékünk mutatod drága személlyed. E kis tréfával-is érted mulattuk 5(i

, ha kegyes szemet nyert bőv a' jutalmunk, ha nem kis hiba volt (:gondold:): kegyes vágj. hogy volt az akarat fiaidban nagy. finis. Jegyzetek a szövegkiadáshoz 1. susták a latin sex vagy a német sechser-ből eredeztethető, a székelyeknél (Marosvásárhely, Udvarhely, Kovászna és Csikmadaras) közhasználatban levő szó. Jelentése pénzdarab (négy vagy hat krajcáros). Vö. Czuczor—Fogarasi. V. 931; Szinyei II. 448. 2. Tüolták, matolara, nyüstös, bordába: a vászonszövéssel kapcsolatos, országszerte használatos műszavak. Vö. Szinyei I. 1484, I. 1567, I. 163, II. 731. 3. zsusa lé. Valószínűleg ugyanaz, mint a zsufa lé. Az olvasata biztos. Zsufa lé jelentése: disznóhússal vagy bárányfejjel főzött, tárkonyos, savanyú leves. (Udvarhely és Háromszék megyében ismerik. Kassa környékén a felforralt és már túróssávált aludttejet értik alatta. Vö. Szinyei. II. 1083. MNyTsz III. 1313. 4. Bányabükki kupa: Község Torda-Aranyos vármegyében. Mai neve: Valcele. Egyébként valószínűleg Erdélyben közhasználatú XVIII. századi szólással van dolgunk. Jelentése: nem kevéssel mérem vissza a rajtam esett sérelmet. 5. Szotyor: gyékényből készített hosszúkás tarisznya. Háromszék és Csik megyében használatos. Szinyei. II. 500. 6. Puczik (Pucok, Pucék.) Kőtöltés a tűzhely ürege mellett, a kemence padkája. Tágabb értelemben: hely, ahová ruhát el lehet rejteni. Vö.: Czuczor—Fogarasi: V. 361. Ballagi Mór: A magyar nyelv teljes szótára (Budapest é. n.) 451. Szövegünkben elképzelhető a pucék jelentés is: butyu, butyor, bugyor, ez megfelel a ma általánosan használt batyu vagy bugyor szavunknak. A pucék-nak ilyen jelentésbeli használata Szentgálon fordul elő (Veszprém megye) Vö. Szinnyei. II. 220. 7. Szopor: Falu Erdélyben, Kolozs megyében. Vö. Czuczor—Fogarasi: V. 1422. Tasnádtól nyugatra, Szilágysomlyótól északkeletre, az Ér patak völgyében fekszik. Lakóinak többsége román lehetett. A közeli Kraszna vize árterületén esetleg bőséges nádasterületek lehettek, a szöveg így tökéletesen értelmezhető. 8. Harmadikkimenetel. Fitodi maga: Megtalálható a 2 A lap alján is. 9. égj: az mint egy. A szerző vagy másoló a gy-hang jelölésében nem következetes. Néha gfj-vel, néha gy-nal jelöli. 10. koroba való beszéd: talán annyit jelent, hogy semmitmondó, üres beszéd. Vö. MNyTSz II. 578. 11. elébb állították: annyit jelent: eldugták. 12. kötéssel: tudniillik gondolatkötéssel. 13. Contractus: adás-vételi szerződés. 14. mert elébb: utólagosan, ráírassál javított szó. Az eredeti olvashatatlan. 15. A°: anno. 16. Buzi: nyilvánvalóan másolói, vagy szerzői hiba. Bu;ri-ra értendő. 17. bükfa: jelentése: esetlen, faragatlan ember. Bitfa-ember: Vas megyében, bükfejes: konok, makacs ember. Vö.: Kriza János: Erdélyi tájszótár. Budapest. 1926. Szinynyei. i. m. I. 207. MNyTSz. I. 402. 18. kénáját: valószínűleg a kin szavunk archaikus kén változatának egy rosszul írt, vagy rosszul ragozott alakja. Vö. Czuczor— Fogarasi. i. m. III. 503. Elképzelhető azonban az is, hogy a kinál — kénál variáció rosszul másolt alakja. Helyesen így