A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

KILIÁN István: A XVII-XVIII. századi iskolai színjátszás Sárospatakon

180 KILIÁN ISTVÁN 2. AND: Éjjel salitromot ásni e' bizony nagy tsalárdság GE: Semmi jutalmát nem várni, e' még nagjob bolondság! AN: Engem bánt a' félsz. GE: Jere, ha még élsz. Kapáidat szed fel. AN: Jobb innét mennyünk ell, AND GE: Kinek pénze nincs, ásson ott a' Kénes. Rep[etitio] 3. A: Magunk magunkot meg tsalni e' volna esztelenség! GE: Jobb lesz vala othon alunni, nem kell illyen nyereség! AN: Várj meg füzetnek. G: Te hisz"" ezeknek? mit várhatunk itten? AN: Igázok mind ketten, AN. GE: Mert a' keresztény tsak nem mind fösvény. Rep.[etitio] [16a] Ária 2 d a. A: Akár mint, s' akár hogy igaz köz mondás: nem kár az, a' mi szép haszonnal jár. G: Soha-sem kell nékem a' kénes kapálás de ha réá akadnék nem bánnám már A: Ej Géczi tsak hidd el e' jo salitrom G: Jo Andor de mellyen van a' Talentom. A. G: A Pénz hogy jo dolog, ezt el hinni kell, szerezhecz te azon valami tsak kel. A: Haliad e' mit monda a' két bolond esz? veszszen ell a' kénesre ki többé néz. G: Az még is nékik tsak nagy hasznok lett, hogy a' két bolondból okossat tett. A: Ha lehet illy módon bolondból okos, G: Geczi-is Andor-is lehet igy orvos. A. G: Hogy bolond a' világ abba hiba nincs tsak ásson majd eszet meg adgya a' kénes.