A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
KILIÁN István: A XVII-XVIII. századi iskolai színjátszás Sárospatakon
154 KILIÁN ISTVÁN 18. Vö.: Szántó i. m. 24.; Román János: Források és regesztak Sárospatak telepítésés építészettörténetéhez a XVI— XVIII. századi mezőgazdasági protokollumokban. Sárospatak, 1965. 93—94. 19. Vö.: Korcsmáros i. m. 58. Idézi: Dessewffy Sándort: Patak vára és birtokosainak ott lejátszott történetének néhány adata. Temesvár, 1901. 33, 51.; Szántó i. m. 24—25. Idézi: Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. 15. évf. (1910) 65—71.; Borovszky i. m. 232—233, 404—405. 20. Vö.: Korcsmáros i. m. 57. 21. Vö.: Korcsmáros i. m. 60—61. 22. Leglényegesebb iskolatörténeti adatok az alábbiak: 1663: iskolaalapítás; 1669: az iskolai évet november 8-án kezdik; 1670: 2 tanító; 1671: 1 tanító; 1672: 1 tanító; 1673: 1 tanító; 1677—1681: 1 tanító; 1687—1690: 1 tanító; 1693—1696: 1 tanító; 1697: 2 tanító; 1700: 1 tanító; 1701: 2 tanító; 1702: 2 tanító; 1704: 2 tanító; 1712: 1 tanító; 1714—1715: 1 tanító; 1720—1725: 1 tanító. Közülük háromnak a neve ismerős: Csiriaki Ferenc, Liptay György és Olasz Ferenc. 1727: 2 tanító; 1728: 2 tanár; 1729: 2 tanár: Jónás András és Paubuch Antal; 1731—1732- 2 tanító; 1764-ben: M. Georgius Jakubicska, az infimisták é^ elementaristák, 1767ben a grammatisták és a syntaxisták magistere Urményi István; 1768-ban a syntaxisták magistere Waxrran Antal; 1768: a principisták magistere: Stephanus Placskó; 1769-ben a syntaxistáké Stephanus Rezner; 1771-ben a principisták magistere Paulus Koppanj. Tanulólétszám-adatok: 1713: 10; 1716: 15; 1729: 72; 1731: 80; 1732: 80; 1733: 17 synt., 63 elem.; História domestica S. N. Patakiensis S. J. Annales Diarii. Tom. I. 1663—1753. Tom. II. 1711—1732. Tom. III. 1733— 1757. Tom. IV. 1753—1772. Egyetemi Könyvtár kézirattár. Ab. 95. História Domestica ab anno 1694—1707. S. N. Patakiensis S. J. Egyetemi Könyvtár kézirattár Ab. 96. Az 1662 utáni adatok: Diarium Pro P.[atre] Praeside Congregationis a concionatore Festivali Praefecto Scholarum 1762 in 1763. Sárospatak. Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény. Rendezetlen irattára. Jelzet nélkül. (A továbbiakban Diarium Sp. SJ.) Valamennyi adat a vonatkozó évszámnál. 23. Borovszky i. m. 428—429. 24. Katolikus felnőtt (sacramentorum capaces): 295, gyermek: 99. Református felnőtt: 592, gyermek: 224. A katolikus iskola tanulóinak létszáma 64, a református akadémiáé 300. Ezek azonban a Canonica Visitatio szerint többnyire vidékiek. Az adatokat idézi: Korcsmáros i. m. 63. Hivatkozik a katolikus gyűjtemény rendezetlen iratanyagára. A Canonica Vistitatio jegyzőkönyvét nem találtam meg. Kutatásaimban Kuklai Antal volt szíves a legmesszebbmenőkig segítséget nyújtani, akinek ezért itt is köszönetet mondok. 25. Diarium Sp. SJ. 41b. 26. Diarium Sp. SJ. la. 27. A sárospataki jezsuita iskola története további feldolgozásra szorul a sárospataki história domus felhasználásával. Az itt nyújtott iskolatörténet nem a teljesség igényével készült. 28. Vö.: Ravasz János, Felkai László, Bellér Béla, Simon Gyula: A magyar nevelés története a feudalizmus és a kapitalizmus korában. Budapest, 1961. 24. 29. A jezsuita nevelési rendszert illetően vö.: Georg Mertz: Die Pádagogik der Jesuiten nach den Quellén von der áltesten bis in die neuste Zeit. Heidelberg, 1898. 6—23. Vö. még: Bernhard Duhr: Die Studienordnung der Gesellschaft Jesu. Freiburg, 1896. 30. A kérdéssel kapcsolatban vö.: Hets J. Aurelián i. m. 17. Közli a jezsuita iskolák 1741. évbeli látogatottsági adatait: Buda: 222, Eger: 398, Kassa: 500, Kolozsvár: 400, Kőszeg: 500, Győr: 450, Lőcse: 185, Besztercebánya: 110, Pozsony: 553, Bécs: 300, Sopron: 290, Szakolca: 246, Trencsén: 263, Nagyszombat: 272, Várasd: 343, Ungvár: 130, Zágráb: 537, Komárom: 349, Eperjes: 240, Gyöngyös: 332, Nagybánya: 20, Sárospatak: 60, Rozsnyó: 130, Selmecbánya: 200, Szepes: 68, Zsolna: 160, Esztergom: 158, Nagyvárad: 170, Udvarhely: 124, Pozsega: 56, Székesfehérvár: 16" (1744-ben), Vásárhely: 25 (1739-ben), Gyulafehérvár: 72 (1746ban), Liptószentmiklós: 59 (1745-ben). A rendkívül nagy számoknak az az oka Hets szerint, hogy igen sok az elementarista. Vö. még: Molnár Aladár i. m. 156—157, 169, 184. 31. Magyar Könyvszemle. 1884. 53.
