A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

KILIÁN István: A XVII-XVIII. századi iskolai színjátszás Sárospatakon

134 KILIÁN ISTVÁN kötelezően előírták a tanítás tárgyát, s évekre bontották a tantervet. A Ratio atque Institutio Studiorum olyan oktatási és nevelési rendszert dolgozott ki, amely a XVII. században modernnek számított. Köztudott, hogy a színjátszást oktatási rendszerükbe iktatták. Az iskolai színpad a jezsuita iskola természetes tartozéka volt

29

. A XVIII. század közepére Magyarország legjelentősebb városaiban már messze földről látogatott, jól felszerelt iskolákkal rendelkeztek

30

. Nyilvánvaló, hogy az elsők között alapított pataki iskolában is megteremtették a jezsuita tanárok a színjátszás lehetőségét, s ezzel a lehetőséggel, mint adattárunkból kitűnik, igen bőségesen éltek is. A színjátszás igen fontos szerepére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a jezsuita tanárképzés egyik tantárgya a dramaturgia volt, s külön intézkedtek a színjátszás minden körülményéről, helyéről, a szereplő személyekről, a színjáték évenként megengedett számáról, a játszható témákról stb. A sárospataki jezsuita színjátszás adataira legelőször a magyar irodalomtörténetben Nagy Sándor figyelt fel

31

. Ballagi Aladár 1892-ben közölt egy Sárospatakon előadott magyar nyelvű iskoladráma tervezetet

32

. Bayer a XVIII. századi sárospataki iskolai színjátszásról már sokkal többet tud. Megemlíti, hogy a jezsuiták színjátékait a reformátusok is látogatták, ismeri a drámai mű előadásának helyét, utal arra, hogy Sárospatakon a jezsuita gyakorlatot figyelembe véve a szokásosnál több volt a magyar nyelvű színjáték

33

. A kis létszámú iskola XVII—

XVIII. századi színjátékairól pedig már pontos adatokat nyújtanak Jablonkay, Juharos és Takács, akik egyre bővülő anyaggal tettek arra kísérletet, hogy a magyarországi jezsuita drámarepertoárt összegyűjtsék

3

'

1

. Az adatok lappangására és előkerülésére jellemző, hogy Jablonkay 1927-ben még csak 29 sárospataki iskolai színdarab címét ismeri35

. Takács viszont 10 esztendővel később már 62 pataki drámacímet közöl. A sárospataki katolikus gyűjteményben végzett kutatásaink során újabb, eddig nem ismert drámacímek birtokába jutottunk. Székesfehérvárott pedig — mint alább majd részletesen beszámolunk róla — a Ként kapáló című, Sárospatakon is előadott magyar nyelvű komédia szövegére bukkantunk. A pataki iskolai színjátszás irodalomtörténeti, történeti szempontból is figyelemre méltó. Jellemző a jezsuita tanárok gyorsaságára, politikai reagálóképességére egy adat: 1666-ban I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona házasságkötése tiszteletére a pataki diákok Comoedia Epithalamicát mutattak be

36

. 1663-tól adtak színjátékot a pataki diákok. Ettől kezdve — ittlétük alatt — minden esztendőben ,,színre" kerül valamiféle dráma. Általában nem lépik túl a vonatkozó instrukciókban megszabott határt'

3

'. Évente legfeljebb egy vagy két színjátékot mutattak be. Előfordult azonban néhányszor, hogy egy-egy tanévben három alkalommal (1695, 1706, 1767), négyszer pedig csak 1750-ben és 1771-ben léptek fel. A drámai előadások általában nem szakadtak el a liturgiától. Ezért egy-egy „előadás" címe alapján joggal merülhet fel bennünk a kérdés, hogy sorolható-e mindegyik egyértelműen a drámai műfajok közé. Ha a dráma alatt csak színpadon előadott, valamiféle zárt cselekményt feltáró, párbeszédes művet értünk, akkor nagyon le kellene csökkentenünk a pataki színielőadások számát. Ha azonban az iskolai színjátékok eseté-