A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
DÉNES György: A királyi halászóvizek Árpád-kor végi felügyelői, a vízóvók
124 DÉNES GYÖRGY A vízóvók munkája és társadalmi helyzete a XIII— XIV. század fordulóján Böjtéről és a vízóvókról az előbbiek során hivatkozott nyolc oklevélben esik szó. De hogy miben állott a munkájuk, mi volt a feladatuk a vízóvóknak, arról keveset beszélnek a birtokok megszerzésével, megvédésével, illetve az ezekkel kapcsolatos pereskedésekkel foglalkozó oklevelek. Vegyük sorra, amit a vízóvókról mégis megtudunk belőlük. Az 1270. évi oklevélben azt olvassuk, hogy ,, Buhte dicti Wyzouow ob merita serviciorum" kapja a királytól Kovácsi birtokot. Az 1272. évben kelt oklevélben ,,terra Kovachy, dicti Vyzou" áll. 1290-ben a király „terram Buhte exploratoris aquarum suarum"1 ként említi a vízóvót, illetve birtokát; az 1295. évi keltű szerződés „Buthe dicti Wyzow"-ról ír. Az 1299. évi oklevélben „Buchtefulde in comitatu de Thurna" áll. 1300 körül a király Böjtét ismét „exploratorem aquarum suarum"-ként említi. Az 1331. évi oklevélben ,,Buhte dicti Wyzouow"-t olvashatunk. Az 1348. évi periratokat lezáró ítéletlevél többször említi a pereskedő vízóvókat: „Paulus et Georgius condicionary regales videlicet exploratores aquarum piscancium regali maiestati proveniencium". Ezek után vizsgáljuk meg először a vízóvók munkakörét. Támpontjaink: 1. a „vízóvó" foglalkozásnév (1270, 1272, 1295, 1331, 1348). 2. ennek latin megfelelői: a) explorator aquarum [regis] (1290, 1300), b) explorator aquarum piscancium regali maiestati proveniencium (1348), 3. esetleg Buhte — Böjté neve is. A vízóvó tehát a királyi vizek, pontosabban a királyi halászovizek, a király számára halat szolgáltató vizek exploratora volt. A halászovizek jelentették nyilván a természetes halászóhelyeket: folyók, morotvák, tavak és mocsaras területek halászatra alkalmas részeit, szakaszait, de jelentették a gátakkal mesterségesen visszaduzzasztott halastavakat is. Természetes, vagy annak hiányában mesterséges halászovizek akkoriban jóformán minden vár, udvarház és kolostor körül voltak, hiszen a vallás által előírt nagyszámú böjtnapokon halétel kellett azok asztalára, akik nem akartak koplalni, és a halászovizek szolgáltatták a böjti vagy böjtös eledelt, a halat. A vízóvó foglalkozásnév arra utal, hogy feladata a királyi halászovizek óvása volt. ,,Óv" a szótárak szerint azt jelenti: őriz, féltve véd, valaminek gondját viseli, törődik valamivel; illetve valamit valakitől, valamitől, valami ellen, valami várható vagy lehetséges rossztól épségben megtartani, céltudatos cselekvéssel megvédeni igyekszik. Nevük magyar változatának értelmezése alapján tehát a vízóvóknak a királyi halászóvizeket őrizniük, védeniük, gondozniuk kellett, törődniük azok állapotával, nyilván a megközelítési lehetőséggel, a gátak karbantartásával; céltudatos munkával épségben kellett megtartaniuk pl. az elmocsarasodás veszélyével, vagy kellett megvédeniük az orvhalászok pusztításával szemben.
