A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

TÓTH Pál: Az 1920-as nemzetgyűlési választások története Miskolcon

318 TÓTH PÁL szemben ekkor még, ha más-más indítékokból is, de határozottan egységes­nek mutatkozott. Lakatos Gyula, akit a Középpárt feltétlenül be akart vinni a Házba (1922-ben Egységespárti programmal be is kerül), ragaszkodott a miskolci kerülethez, hiszen már korábban is itt kapott mandátumot. Másrészt a miskolci belső válsztó kerület „ideális terep" volt a középpárti törekvések számára, éppen ezért a párt országos vezetősége már csak ezért sem akart lemondani róla. A Középpárt január 4-i pártértekezletén Tarnay Gyula pártelnök fel­tette a kérdést: ,,Állít-e jelöltet a Nemzeti Középpárt Miskolcon mind a két kerületben ..." A választmány nagy többsége amellett volt, hogy a párt vegye fel a küzdelmet Andrássyval szemben is és a külső kerületben is. A választmány tagjainak többsége tehát szembefordult Neumannéknak a jelölések kérdésében követett politikájával. 28 Bulyovszky Gusztáv arra való hivatkozással, hogy ő már ígéretet tett a párt pudapesti vezetőségének Lakatos jelölése érdekében, sietve lemon­dott a társelnöki tisztségről és Lakatos Gyulát ajánlotta a belső kerületbe. Műnk Pál erre kijelentette: „Mivel a keresztény nemzeti egyesülés sem akadályozza Andrássyt, ne tegye ezt a Középpárt sem. Ellenkező esetben ő és mindazok akik vele ebben a kérdésben egyetértenek, ott hagyják a pár­tot." A Nemzeti Középpárt miskolci vezetői a jelölések kérdésében kétfelé kötelezték el magukat: egyrészt a keresztény pártok, másrészt a pártvezető­ség irányában." !l A január 4-i választmányi ülésen történtek világosan megmutatták a Középpárt súlyos belső ellentmondásait, elhibázott taktikáját, „liberaliz­musának" illuzórikus és anakronisztikus voltát és vezetőinek elvtelen ciniz­musát .A pártban legalább három klikk marakodott a vezetésért (a mis­kolci szervezetben) és az erőviszonyok pillanatnyi konstellációja szerint hozták meg az Andrássy jelölésével kapcsolatos párthatározatokat. Január 4-én Bulyovszky még Lakatos mellett agitál, ám néhány nappal később kilépéssel fenyegetőzik, ha a párt ellenjelöltet állít Andrássynak. Neumann Adolf, Műnk Pál és Halmos Géza egyértelműen Andrássy jelö­lését támogatják és néhány nap múlva már egyáltalán nem vesznek részt a Középpárt ülésein. 30 A Középpárt és Andrássy Gyula jelölése. A Középpárt felbomlása Időközben, január 5-én, Andrássy Gyulát Polgárdiban felkereste Bott­lik József, hogy tudomására hozza a január 3-i pártközi értekezleten történ­teket. Andrássy sógorának, gr. Batthyány Lajosnak kastélyában fogadta Bottlikot és megbeszélést folytatott vele a további teendőket illetően. Első­sorban a Középpárt akadékoskodó elemeinek kikapcsolásáról és a polgári pártok közötti együttműködés formai kérdéseiről volt szó. Andrássy csak abban az esetben vállalta a jelöltséget, ha az összes polgári pártok támo­gatását sikerül megnyernie. Ezért Bottlikkal abban állapodtak meg, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom