A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

DÉNES György: Középkori vastermelés a Bódvától keletre és a tornaszentandrási ikerszentélyes templom

KÖZÉPKORI VASTERMELÉS A BÓDVÁTÖL KELETRE 91 bizonyítékot a bár XV. századi keltű, de kétségtelenül korábbi bányaművelésre is utaló martonyi ércbánya-adományozó oklevél szolgáltatja. Mindezek alapján a Tornaszentandrás—Martonyi környéki középkori ércbányaművelést és vastermelést történelmi ténynek tekinthetjük. II. Ezen, a Bódvától keletre elterülő ércbányavidéken épült a hazánkban egyedülálló, ikerszentélyes, román kori tornaszentandrási templom. Építéstörténetét eddig nem tisztázta kutatás.

47 Ikerszentélyes középkori templomokat egyébként a keleti kereszténység bizánci stílusú épületei között, valamint a tiroli—osztrák—délnémet bányászvidékeken és a velük határos Csehországban találunk/'

8 Tornaszentandrás az Örsúr és Aba nembéliek szállásbirtokainak határterületén épült és ismerve e nemek kapcsolatait a keleti egyházzal, nem zárhatjuk ki az ikerszentélyes templom ilyen eredetét sem. Ez a kérdés még gondos vizsgálatot igényel. Ezúttal a másik, a nyugati befolyás lehetőségének kérdésével kívánok a középkori bányász-vasművesség kapcsán foglalkozni. Osztrák—délnémet vidékeken, elsősorban Tirol és Salzburg tartományok területén ismerünk nagyszámban ikerszentélyes középkori templomokat és ezek többsége nemcsak bányásztelepülésen épült, de kimutatható, hogy ikerszentélyes voltuk kifejezetten a bányászsággal kapcsolatos. Az ilyen templomokban az egyik szentély és a templomhajó ezen oldalának karzata vagy ülőhelyei a bányászok, a másik szentély és a templomhajó másik oldalának karzata és ülőhelyei pedig a lakosság egyéb rétegeinek istentiszteleti céljait szolgálta.

49 Vannak ikerszentélyes templomok Csehországban is, de ott nem ennyire egyértelmű a bányászattal való kapcsolatuk. Legismertebbek a hallstatti és schwazi ikerszentélyes templomok. Schwaz ősi tiroli ércbányaváros

50 Innsbrucktól keletre, az Inn folyó partján. A város címerpajzsán — amely ma is minden középületen látható — az egymásra keresztbefektetett két bányászkalapács szerepel. Városházájának kapuján még a kopogtató is középkori bányászalakot ábrázol. A város magát ma is „Knappenstadt Schwaz", tehát Schwaz bányászvárosnak nevezi. Híres szépségű, kéthajós, ikerszentélyes Mária mennybemenetele templomának tornyán is a bányászkalapácsos városcímer látható. A templom mai formájában XV. századi gótikus épület, de korábbi — nyilván román — alapokon épült. A templom északi hajójában áll a főoltár, déli hajójának oltárát ma is bányászoltámak nevezik, az oltár mögötti, a II. világháború során megsérült üvegablakára bányászcímert festettek és feliratot, mely szerint helyreállította Knappenstadt Schwaz. A déli hajó egyik gótikus, festett üvegablakán kezében két kalapácsot tartó bányászszent képe látható. A templom építkezésében szerepet játszó gazdag bányászcsalád ide is temetkezett. Az ősi ércbányaváros határának egy másik plébániatemplomát Szt. Márton tiszteletére szentelték.

51 Hallstatt is ősi bányászváros Salzkammergutban, sóbányáit már a kelták is művelték. Ikerszentélyes plébániatemploma jelenlegi gótikus forrná-