A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)
DÖMÖTÖR Sándor: Angyal Bandi furulyája
606 DÖMÖTÖR SÁNDOR Simon János szerint Angyal Bandi a kopaszföldi pusztát is megvámolta mint haramia. Ekkor apjával is szembekerült, de az futni hagyta őt. Úgy elbúsult fia sorsán, hogy nemsokára meghalt. Angyal Bandi beült a nagy vagyonba, és feleségül vette a megye leggazdagabb kisasszonyát. Sokáig nem volt vele baj, rendesen élt, bár a lókötést nem bírta egészen abbahagyni, Azon bukott el, hogy magának a vicispánnak a lovait hajtotta el. Vattay Zsigmond, a sógora hozta tudomására, hogy a vármegye actiót (pert) indított ellene. Azt tanácsolta sógorának, hogy menjen fel Bécsbe a királynőhöz, és kérjen tőle kegyelmet. Úgy is tett, és mire hazajött Bécsből, törölték a pert a vármegyén, de nagyon megharagudtak az urak Bécs miatt. 18 Történeti tény, hogy a kassai börtönből való kiszabadulása után Dusnokon élt, házasságáról azonban hiteles adataink nincsenek. Bár dusnoki életmódja nem kevés gyanúra adott okot, sötét ügyeit oly fondorlatosan sikerült lebonyolítania, hogy csupán 1799-ben tudtak ellene büntető pert indítani. Magát mentő beadványában leírja, hogy az inszurrekció alkalmával (1797) szeretett volna tiszt lenni a nemesi seregben, de még közembernek sem vették be „némelyek tőle való megrémülése miatt". 19 A róla énekelt nóta legrégebbi ismert szövegében a gönci kaland oly beállításban szerepel, mintha az alföldi rossz társaság hatása alatt történt volna vele. Feltehető azonban, hogy Kiss Pál 1807-ből ismert szövege ekkor keletkezett. Talán éppen az inszurrekció alkalmával visszatetszést keltő magatartása kigúnyolására költötte róla olyasvalaki, aki jól ismerte Angyal Bandit, családját, körülményeit. (Amit mi még most sem ismerünk annyira, hogy minden mozzanatát helyesen értelmezhetnénk.) A Kiss-féle szövegben nincs utalás arra, hogy Angyal Bandi azért öltözött fel olyan gondosan, mert katona szeretett volna lenni. 20 A sárospataki nagykönyvtárban azonban találtunk olyan korabeli nótaszövegre, amely erről a fontos tényről is megemlékezik. 21 Az énekeskönyvet a Kézdivásárhelyen lakó Wén József albisi (Bihar megye) kántor 24 éves korában, 1809-ben készítette. Az énekeskönyv bevezető soraiban hangsúlyozza, hogy császári parancsra ment szolgálni 1808. december 1-én az erdélyi tartomány belső őrségébe, az ojtozi végekre. Katonai szolgálata egy évig sem tartott: 1810-ben német nyelven jegyzi fel, hogy káplár. Ha az énekeskönyvet alaposabban megnézegetjük, tapasztaljuk, hogy több, eredetileg különálló füzet egybekötéséből állt elő. Az egyik füzetben (49— 100. p.), amely után Angyal Bandi nótáját is megtaláljuk, Examentkori versek címszó alatt nem egyházi, nem is világi versek, hanem katonadalok vannak. A 101—108. lapon más tollal és tintával írott, paraszt szemléletű, pajzán — esetleg diák — nóták vannak. Nagy részük kimondottan csipkelődő hangvételű, egyik éppen a miskolci dámákat gúnyolja. 22 Az itt feljegyzett Angyal Bandi nóta szövege (104—105. p.) lényegesen eltér a Kiss Pál szövegétől igen fontosnak ható személyi részletekben. Ezért — mielőtt bővebben szólnánk róla — teljes egészében bemutatjuk:
