A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

ZSADÁNYI Guidó: Balogh Bertalan emlékezete (1870-1922)

288 t ZSADANYI GUIDO helyen kívánta bemutatni, és hogy megvalósítására garanciát nyújtson, felajánlotta, hogy a lebonyolítást — ellenszolgáltatás nélkül — elvállalja. A terv mind a napi sajtó, mind a szakfolyóiratok részéről kedvező fogadtatásra talált. Az erősen bürokratizált Műcsarnoknál, mely semmiféle kockázatot nem kívánt vállalni, nem ment simán a megvalósítása. Először óvadékot kértek tőle, aki ingyen vállalta a kiállítás igazgatását, majd a városoktól akartak garancialeveleket kapni bizonyos összegű kötelező vásárlásra. A kiállítás sikere érdekében többször felkereste az érintett városokat és előadásokat is tartott, sőt a nagy kiállítások tanulmányozására Münchenbe és Párizsba is elutazott. Javaslatát a művészek is igen kedvezően fogadták, és ennek kifejezést is adtak. Ezek közül Tornyai Jánosnak hozzá intézett leveléből idézünk egy részletet: „Én a kegyed szép tervét nagy dolognak tartottam már a kezdet kezdetén, s örülök, hogy sikerült is nyélbe ütnie. Sokáig éltesse Önt az Isten édes hazánk javára, amelynek bezzeg nagy szüksége van az ilyen fajú emberekre.'"'' A művészekhez intézett kérése, hogy csak színvonalas műveket adjanak be és ne szabjanak túl magas árakat, csak részben talált meghallgatásra, így is azonban igen szép anyag gyűlt össze. A beküldött 376 műalkotásból 326-ot fogadtak el kiállításra. A katalógusba 96 művész 196 alkotását vették fel, a többit — az eladandó képek pótlására — tartalékolták. A kiállítók sorában művészi életünk olyan reprezentánsai szerepeltek, mint Beck ö. Fülöp, Benczúr Gyula, Csók István, Fényes Adolf, Iványi Grünwald Béla, Mednyánszky László, Rippl-Rónai József, Tornyai János. A neves művészek megnyerése nem volt mindig egyszerű feladat. Éder Gyula, aki Benczúrhoz a kérést közvetítette, azt válaszolta, hogy Benczúr mester nem ad képet, s ha ő egyszer nem akarja, nincs az a földi hatalom, mely őt elhatározásának megváltoztatására bírja. Balogh Bertalannak mégis sikerült. Nem tudjuk hogyan, de Benczúr mester két, magántulajdonban levő képével mégis szerepelt a vándorkiállításon. Szinyei Merse Pál „Önarcképe" Sátoraljaújhelytől kezdve szintén szerepelt. (A képet a művész fia adta kölcsön.) A vándorkiállítás első állomása Eger volt. Apponyi kultuszminiszter nyitotta meg a fővárosi művészek és a sajtó képviselőjének jelenlétében. Apponyi a vándorkiállítást országos jelentőségű kezdeményezésnek nyilvánította és hangsúlyozta, hogy ezt személyes megjelenésével is kifejezésre kívánja juttatni. A sajtó is kivételes érdeklődést szentelt a vernissage-nak a Pesti Hirlap pl. négy hasábon ismertette „Eger ünnepét".

15 A kiállítás sikere minden várakozást felülmúlt. Vásárlások meghaladták a 16 ezer koronát. Az egri siker után kétségek merültek fel az iránt, hogy Miskolcon, mely kulturális szempontból „nehéz hely"-nek számított, nem fullad-e kudarcba a bemutatás. Andrássy Gyula belügyminiszter, a Képzőművészeti Társulat elnöke levelet írt a polgármesterhez, melyben kérte, kövessen el mindent a kiállítás sikere érdekében. Úgy látszik, hogy a város vezetősége és Balogh Bertalan között ellentétek állottak fenn, bár erre az