A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

DÉNES György: Középkori vastermelés a Bódvától keletre és a tornaszentandrási ikerszentélyes templom

100 DÉNES GYÖRGY 58. Személyes helyszíni megállapítások. — A falképek datálására Prokopp Mária: Gömöri falképek a XIV. században. Művészettörténeti Értesítő. 1969. XVIII. évf. 2. sz. p. 132—133. 59. Bartha Antal: Honfoglaláskori kovácsmesterségünkről. Tört. Szemle. 1958. p. 325., valamint Vaskohászat, Heckenast p. 136. 60. Györffy p. 44. 61. Györffy p. 743. 62. Zichy Okmánytár II. p. 337—338. 63. U. o. p. 330. 64. OL Dl. 105267. Közli Györffy p. 785. 64a Monumenta ecclesiae Strigoniensis. I. Strigonii, 1874. p. 497. 65. Csánki I. p. 241. 66. OL Dl. 12202, — Az oklevélre Kalász Elek hívta fel figyelmemet. 66a Györffy p. 49, 147. 67. Fekete Nagy Antal: A Szepesség területi és társadalmi kialakulása. Bp. 1934. p. 42—44, 126. — A könyvre lektorom, Heckenast G. hívta fel figyelmemet. 68. OL Dl. 34088. 69. Borovszky Samu: Borsod vármegye története. I. Bp. 1909. p. 84—85. 70. Heiligenkreutzi ciszterci apátság levéltára. Rubr. 48. Fasc. XV. No. 6. pag. 181. — Kalász Elek szíves adatközlése. 71. Borovszky S. i. m. p. 86—87. 72. Kisbán E. i. m. p. 199., 264. 73. OL U. et C. 65., 85. „Zentandras et Kowachy sünt per Turcam desolati." — Idézi Kalász Elek: Vázlat Szentandrás történetéhez. Kézirat. 1968. p. 14. 74. OL Esterházy hg. család levéltára. Fasc. P. Rep. 80. 1713: „Ecclesia huius pagi deserta est. Soli supersunt parietes." 1731: „Ecclesia huius pagi in colliculo vicino extat antiquissima in ruina sua delitescens, precipe tecto carens et rectificatione murorum." — Kalász Elek szíves adatközlései. 75. 1612-ből oklevél említ szentandrási lakosokat. Batthyány hg. család körmendi levéltára. Fasc. 816. No. 43. fol. 14. Kalász E. i. m. p. 15. — Az 1626. évi portaösszeírásban is szerepel Szentandrás. Torna vármegye közgyűlési jegyzőkönyve. OL Filmtár 1998. 76. 1730-tól a bódvaszilasi plébánia Keresztelések Anyakönyvébe jegyzik be a szentandrási születéseket is. A magyar nevek mellett ekkor már számos szlovák családnév is szerepel. Kalász E. i. m. p. 18. 77. 1740-ben Zsillavy András szilasi plébános állíttatja helyre Szentandrás romos templomát. Canonica Visit. Idézi Kalász E. i. m. p. 19. 78. Ferenczy János: Közönséges geographia. Pest, 1809. p. 126. Szentandrás vasbányájáról ír. A bánya valószínűleg az 1793-tól 1807-ig működött szendrői vasgyár számára termelt. Ez utóbbira Vastagh Gábor: Magyarország kohászati emlékei. Kohászati Lapok. 1962. 5. sz. p. 236. Itt mondok köszönetet Kalász Eleknek, hogy Vázlat Szentandrás történetéhez című tanulmányának kéziratát és két külföldi levéltárból beszerzett adatait rendelkezésemre bocsátotta, továbbá több hazai okleveles adatra felhívta figyelmemet. Hálás köszönettel tartozom dolgozatom lektorának, Heckenast Gusztávnak, aki a tanulmány végleges megformálásához sok hasznos tanácsot adott.