A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

FÜVESSY Anikó: Méhlakások Észak-Borsodban

540 FÜVESSY ANIKÓ gömbölyítettem, a tőrökkel belülről kifelé átszúrtam, majd a fűzháncsot áthúztam, s a íőróTcöt 2 centiméterrel távolabb ismét átszúrtam a zsúpon" (Alsószuha). Ez a folyamat változás nélkül ismétlődött addig, míg a röpnyílás tervezett helyéhez nem értek. Itt a zsúpköteget egy 8—12 centiméteres szakaszon nem erősítették az alatta levő sorhoz, hanem a vesszőt továbbvezették. A kas befejezése után a vesszőt jól eldolgozták, nehogy felbomoljon. Ekkor történt a kas röpnyílásának kivágása is, melynél gondosan vigyáztak arra, hogy az alul vezetett vesszőt át ne vágják, mert ez a kas szétbomlását eredményezte volna. A kasokat ritkább esetben az előbb leírt általános módszertől eltérően is készítik. Bódvaszilason, Kánon és Égerszögön említették, hogy nem mindenki szabályozza bőrgyűrűvel a zsúpkötegek vastagságát. Ebben az esetben kézzel szorítják össze a zsúpszálakat, vastagságát szemmértékükre bízzák. 2—3 méter hosszan is előre elkészítik a zsúpkolbászt. A munkamenet további mozzanatai az előző eljárással megegyeznek. Bár a gyűrű nélküli kaskészítés gyorsabb, mégis a ritkábban alkalmazott eljárások közé tartozik. A gazdag formaváltozatú kasokat két fő típusba, a kúp és henger alakú típusba sorolhatjuk, melyek további változatokra bonthatók. Az általánosan elterjedt kúp alakú kasok mellett a változatokat kis területi elterjedtség jellemzi, sok esetben csak egy-két szomszédos faluban fordulnak elő. I. Kúp típusú kasok: a) Kúp alakú kas — a legelterjedtebb kasforma, mely minden faluban megtalálható. Csak alsó röpnyílású változatban ismert. b) Csonka kúp alakú kas — magas, egyenesoldalú (Szuhogy), illetve alacsonyabb, kissé domborított oldalfalú (Alsószuha, Égerszög, Zádorfalva, Meszes) változatban fordul elő. Az első változatnál csak alsó, a másodiknál alsó és ritkábban középső röpnyílás található. Szuhogyon ezt a típust azzal magyarázták, hogy a kas elhagyott csúcsa méznyerés szempontjából nem hasznosítható, a méheknek csak többletmunkát ad. c) Félgömb alakú kas — ez a típus viszonylag alacsony, röpnyílása mindig alul helyezkedik el. Nem gyakori forma, néhány Bódva-menti faluban (Komjáti, Meszes, Szalonna), Lakon és Szuhafőn ismert. d) Egyenes oldalfalú, kúpban végződő kas — magas oldalfallal viszonylag elterjedt típus, melyet általában alsó, ritkább esetben középső röpnyílással készítenek. Lakon, Komjátiban, Égerszögön, Zádorfalván, Szuhafőn, Bódvaszilason, Szendrőládon és Szuhogyon használják. Alacsony oldalfalú változata igen ritka, melyet csak alsó röpnyílással készítenek (Jakfalva, Lak). II. Henger típusú kasok: e) Lapos tetejű kas — tulajdonképpen a faköpű rozsszalmából készült utánzata. Ujabb fejlődmény hatására alakult ki, felső és középső röpnyílással készítik. Csak Alsószuhán elterjedtebb, s egy-két példány Zádorfalván található. Ezt a típust az alsószuhai Dombi Lajos honosította meg, s verset is írt a kasok készítéséről.