A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

FÜVESSY Anikó: Méhlakások Észak-Borsodban

536 FÜVESSY ANIKÓ 6. kép. Hántolt faköpűk. Meszes lakásokat úri és polgári méhesek reprezentatív darabjainak tekinti. 18 Ha­zánkban viszonylag kevés faragással díszített méhlakás maradt fenn, de ebből téves lenne azt a következtetést levonnunk, hogy díszítésük a népi méhészkedők körében nem volt szokásos. A faragványok bizonyos esetek­ben kimutatható rituális jellege valószínűvé teszi, hogy az első fennmaradt példányoknál jóval régebbi eredetűek. Az óvó- és serkentő-jellegű díszít­mények azonban véleményünk szerint jóval egyszerűbbek, a faköpűkről eltávolíthatóak, más méhlakásra könnyen feltehető jelek, anyagok lehet­tek. 19 A faragások erősen elhomályosult rituális jellegén kívül készítőik művészi ízlése, faragásban való jártassága is döntő volt. Az átlagosnál te­hetségesebb egyén bizonyos fokig hatott a közösségre, s tevékenységének pozitív vagy negatív értékelésével a közösség is visszahatott az egyénre. Az egyén és közösség kapcsolatára a jákfalvi faragással díszített faköpűk is utalnak. A két faköpűn a díszítmények kialakításának és megmunkálásá­nak eltérő minősége figyelhető meg, mégsem kerülheti el figyelmünket a díszítmények jellegében — ácskörzővel kialakított, rozettás motívum —, stílusában, a tetőfedés technikájában, a lépvesszők elhelyezésében megmu­tatkozó hasonlóság, mely arra enged következtetni, hogy nagyjából egy idő­ben, egymás hatására készültek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom