A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

FÜVESSY Anikó: Méhlakások Észak-Borsodban

MÉHLAKÁSOK ÉSZAK-BORSODBAN 535 virágszárként oldalágakkal díszített vonal köt össze. Az egyik oldalágra — s valószínűleg vele szimmetrikusan is — tulipánt faragtak. A kettős körök széle napsugárszerűen barázdált, s a felső körben ácskörzővel készített, négy szirmú virágot véstek. A másik, faragással díszített faköpűt egyik jákfalvi adatközlőm nagyapja készítette 1870—1880 között. A díszítmény az előbb bemutatott faköpűhöz hasonlóan a röpnyílás fölött helyezkedik el. Röpnyílása gótikusán ívelt ablakcsúcshoz hasonló, melyet kívül-belül cakkozott szélű kör szegélyez. A röpnyílást szegélyező kör egy hasonlóan cakkozott szélű körrel érintkezik, melynek belsejébe még két kisebb sugarú kört véstek. A középső körben ácskörzővel vésett hatszirmú virág látható, melynek csúcsait a legszélső körrel hat félkörív köt össze. A két kör érintkezési pontjánál, a röpnyílás fölött, mindkét oldalra egy-egy szál tulipánt faragtak. A faköpű felső harmadában oldalágból képzett, kiálló korongon napmotívum látható. A díszítmény eket mindkét oldalról, a faköpű teljes magasságában kettős, vájatokból képzett, egymással párhuzamos vonalsor zár le. A faragással díszített faköpűk kialakulásához a nép díszítőösztöne mellett a díszítmények rituális vonatkozása is hozzájárult, melyet a szlovák, lengyel és orosz figurális méhlakások is bizonyítanak. A díszítmények kialakulásával foglalkozva a méhlakásokra vésett évszámokból, monogrammokból és tulajdon jegy ékből Bednarik R. azt a következtetést vonta le, hogy a díszített méhlakások fejlődése a XVIII. század végén, a XIX. század elején indult meg.

J/ A kérdést Boross M. is érinti, aki a figurális méh5. kép. Természetes röpnyílású faköpű. Jósvafő