A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

FÜVESSY Anikó: Méhlakások Észak-Borsodban

534 FÜVESSY ANIKÓ köpűk készítésével általában maga a méhészkedő foglalkozott, melyeknek méreteit a rendelkezésére álló faanyag lehetőségei szabták meg. Fiatalabb fákból magasabb, idősebbekből alacsonyabb méhlakásokat készítettek, hogy a térfogatbeli egyensúly megmaradjon. A századforduló óta készített méhlakások teljesen dísztelenek, de díszítésük a múzeumokban fennmaradt példányok szerint sem lehetett túl gyakori. A közeli szlovák, lengyel és orosz területeken még a közelmúltban is díszítették faragással a faköpűket. Poprád környékén

13 a negyven-ötven éves emberek is emlékszenek használatban levő figurális méhlakásokra, melyek papot, szentet, népviseletes alakot és állatokat, főleg medvét ábrázoltak. ''' Néhány faragással díszített faköpűt Bednarik R. is bemutat.

1

' A figurális méhlakások szép gyűjteményét láthatjuk a krakkói Néprajzi Múzeumban.

10 Gyűjtésem során faragással díszített faköpűt találtam Jákfalván (2. kép), mely azóta a Néprajzi Múzeumba került, ahol szintén Jákfalváról egy egyszerűbb faragással díszített faköpű is található. Az 1905-ben a Néprajzi Múzeumba került, hársfából készített köpű faragása a következő: az oldalágból kiképzett, nyelvvel ellátott, barázdáltszélű röpnyílás fölött két ácskörzővel karcolt kettős kör látható, melyeket