A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

TÓTH Pál: Az 1920-as nemzetgyűlési választások története Miskolcon

326 TÓTH PÁIÍ 5. Magyar Jövő, 1919. december 19. 6. Ld.: Thurzó-Nagy László: Miskolci krónika. (Kézirat, Herman Ottó Múzeum), és különösen a RH, 1919. december 16—20. számait. 7. Miskolci Napló, 1920. január 4. 8. Az SZDP-nek az 1920-as miskolci választási harcban való részvételével kapcsolatosan: Tóth Pál: A miskolci munkásság a fehérterror időszakában. — Borsodi Szemle, 1968. 9. RH. 1920. január 4. 10. Borsod megyei Levéltár (tovább: BL) — kerületi kormánybiztosi ir. — 25/1920. és BL — Borsod vm. főispáni ir. (eln.) — II. 98/920. 11. BL — kerületi kormánybiz. ir. — 108/1920. Körrendelet. 12. Miskolci Napló, 1920. január 21. 13. RH, 1920. január 13. A beszéd többi része cenzúrázva. 14. RH, 1920. január 15. 15. RH, 1920. január 14. 16. Miskolci Napló, 1920. január 1. 17. Népszava, 1920. január 2. 18. Miskolci Napló, 1920. január 8. 19. A KNEP 22 kerületet kapott és 17 kisgazdapárti képviselőjelöltnek nem állítottak ellenjelöltet, Apponyi és Andrássy Gyula, bár pártonkívüliek voltak ekkor, szintén számíthattak rá, hogy nem lesz ellenjelöltjük. 20. Ehhez a csoporthoz tartozott Bulyovszkyn kívül Villányi Andor és Auslánder Gyula, a Keresztényszocialista Gazdasági Párt későbbi miskolci vezetői, valamint Mikler Károly jogakadémiai dékán is. 21. A január 3-i pártközi értekezletről részletesen: RH. 1920. január 4. Az ún. kurzus pártok és ellenforradalmi szervezetek helyi vezérei közül az ismertebbek: Görgey László volt vármegyei főtisztviselő, később a miskolci fajvédő mozgalom egyik vezéralakja, Borbély-Maczky Emil jóbarátja, a 30-as években a NEP egyik helyi vezetője, országgyűlési képviselő, majd felsőházi tag stb. Lichtenstein László Miskolc és Borsod vármegye főispánja volt több alkalommal, felsőházi tag, a legnagyobb miskolci bank elnöke, földbirtokos, a Nemzeti Szövetség elnöke. Bottlik József Borsod kormánybiztos főispánja 1920. január 4-ig, a Kisgazdapárt borsodi szervezetének elnöke, egykori vármegyei főtisztviselő, földbirtokos. Bátyja révén jó kapcsolatai voltak a dél-borsodi dzsentri famíliákkal is. Több pénzintézet és részvénytársaság elnöke és igazgató bizottságának tagja. Ottlyk Árpád, a MOVE helyi csoportjának vezetője volt, nyűg. huszárőrnagy. Szeremley Emil ügyvéd, az Ügyvédi Kamara egyik hatalmassága, a „keresztény ügyvédek" vezére, a KNEP miskolci szervezetének vezetője. Auslánder Gyula MÁVAG-főtisztviselő volt. 22. Magyar Jövő, 1919. október 16. 23. Óhegyi Lajos az 1919. december 19-i alakulógyűlésen indítványozta, hogy az ONP helyezkedjék szabadkirály-választó álláspontra és határolja el magát a legitimista politikától. A párt 7 tagú új elnökségébe — Lovászy Márton, Ábrahám P. Dezső, Bartha Albert az ismertebb nevek — olyan politikusok kerültek, kik a Károlyi kormányzat alatt többé-kevésbé „kompromilták" magukat. 24. Abaúj (az NKP borsodi szervezetének hivatalos lapja), 1919. december 31. Br. Kürthy Lajos korábban Zólyom és Turócz vármegyék főispánja volt, 1917-ben az Országos Közlekedési Hivatal vezetője, 1919. december 15-én a Középpárt elnöke. A pártban egyébként Kürthy mellett Lánczy Leó, Hegedűs Lóránd, Lukács László, Lakatos Gyula, Tolnay Kornél játszottak vezető szerepet. 25. Reggel, 1919. december 18. 26. Miskolci Napló 1920. január 1. A Középpárt miskolci vezérei közül nevesebbek: Neumann Adolf bankár és terménykereskedő, a Kereskedelmi Kamara elnöke. Hodobay Sándor helyettes polgármester, a városi közigazgatás egyik legképzettebb tisztviselője, 1922-től több mint egy évtizeden keresztül a város polgármestere, Gróf Haller, Paiker Béla, Plank Miklós városi főtisztviselők, Bulyovszky a miskolci közélet egyik legnépszerűbb és legeredetibb figurája vot, a város közgyűlésének örökös tagja, ekkor már nyűg. állami tisztviselő és a társasági élet egyik kedvence, több miskolci bank igazgató bizottságának tagja, illetőleg elnöke. Műnk Pál nagy-