A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)
TÓTH Pál: Az 1920-as nemzetgyűlési választások története Miskolcon
AZ 1920-AS NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK MISKOLCON 315 pártok részvételével egy megbeszélésre került sor. Egyetlen napirendi pontja volt ennek az értekezletnek: a belső választó kerületben a jelölések, illetőleg a jelöltek személyében megegyezni. Ezen a konferencián maga a polgármester elnökölt; délután 5 órakor kezdődött és a késő éjszakai órákban ért véget; rendkívül heves vitákra került sor, amely bővelkedett durva kirohanásokban és látványos összecsapásokban is. A polgármesteri hivatalban tartott összejövetelen elsősorban a városi nagyburzsoázia és közigazgatás vezető egyéniségei képviseltették magukat. A keresztény pártokat és a Nemzeti Szövetséget csupán Lichtenstein László képviselte, akinek jelöléséről ekkor már senki sem beszélt. Az értekezleten a középpártiak voltak túlsúlyban. Nem véletlenül, hiszen elsősorban azok forszírozták Andrássy jelölését, akik a Nemzeti Középpárt miskolci szervezetét létrehozták és pénzelték. A Borsod-Miskolci Hitelbank csoportot illetőleg a Középpárt Bulyovszky Gusztáv vezete „frakcióját" Bizony Ákos volt polgármester és maga Bulyovszky reprezentálják. 20 A január 3-i pártközi megbeszélés többi résztvevője részben az Ipar és Kereskedelmi Kamara, részben az Ipartestület vezetői közül került ki (Kürcz Jakab, Halmos Géza bankár, Jerem András stb.). A kisebb polgári liberális és demokrata csoportok képviseletében Duszik Lajos evangélikus lelkész vett részt az értekezleten. Feltűnő volt, hogy a Kisgazdapárt, a Nemzeti Szövetség és a keresztény nemzetiek olyan ismert vezetőinek, mint Gállfy Ignác, Görgey László, Kun Dezső, Putnoki Béla, Ottlyk Árpád stb. távolmaradása is. Nem vettek részt a megbeszélésen a körletparancsnokság, a kormánybiztosság, illetőleg a vármegye vezetői sem. Gedeon távolmaradása annál is inkább feltűnő volt, mert mint Miskolc kormánybiztos-főispánja a Nemzeti Szövetség, a Move és más kurzus szervezetek gyűléseiről soha nem hiányzott. Szentpályi István polgármester az egybegyűlt politikusok előtt vázolta a jelölések kérdésében kialakult „ . . . tragikus és tarthatatlan helyzetet", majd kérte a jelenlevőket, hogy „határozza el az értekezlet, miszerint Andrássy Gyulának a belső kerület mandátumát felajánlja . . . Azt hiszem, hogy Andrássy személye a legjobb garancia arra nézve, hogy a pártok közti ellentéteket elháríthatjuk . . . 21 Beszédében emlékeztetett arra, hogy Miskolc városa Andrássy belügyminisztersége alatt lett törvényhatósági joggal felruházott várossá, majd felszólította a jelenlevőket, hogy Andrássy támogatásának és a választási harc módozatainak, illetve az együttműködés lehetséges formáinak kialakítására az érdekelt pártok további tárgyalások során keressenek megoldást. Szentpályiék szerették volna az alkalmat felhasználni, és a külső választókerület ügyében is tiszta helyzetet teremteni, illetőleg valamilyen kompromisszumos megoldást kicsikarni. De a keresztény pártokat és a Nemzeti Szövetséget képviselő Lichtenstein nem volt hajlandó erről a kérdésről tárgyalásokba bocsátkozni. Andrássy jelölésének gondolatát az értekezlet résztvevői a tárgyalások során elvben elfogadták. Bulyovszky Gusztávnak, a Középpárt társelnökének azonban fenntartásai voltak Andrássy jelölésével kapcsolatban. Ö — ti. Bulyovszky — már elkötelezte magát korábban a Középpárt országos vezetői felé, Lakatos Gyula jelölése
