A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

DÉNES György: Középkori vastermelés a Bódvától keletre és a tornaszentandrási ikerszentélyes templom

JEGYZETEK 1. Pantó Gábor: Szerkezeti és ércképződési megfigyelések a rudabányai vasércvonulaton. A Magyar Áll. Földtani Int. évi jel. Bp. 1945—47. 2. Kemenczei Tibor: Őskori bronztárgyak a miskolci múzeumban. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve (a továbbiakban: HÓMÉ) VII. 1968. p. 20, 27, 31. 3. Leszih Andor: Borsod megyei szkíta leletek. Fólia Archaeologica I—

II. 1939. p. 68—80. 4. Hunyadi Ilona: A kelták a Kárpát-medencében. Bp. 1942—44. Diss. Pann. II. 18. p. 11—13. 5. K. Végh Katalin: Kelta leletek a miskolci múzeumban. HÓMÉ VIII. 1969. p. 69—114. 6. K. Végh Katalin: Avar kori leletek a miskolci múzeumban. HÓMÉ VII. 1968. p. 61. 7. Heckenast Gusztáv—Nováki Gyula—Vastagh Gábor—Zoltay Endre: A magyarországi vaskohászat története a korai középkorban. Bp. 1968. A könyv Heckenast G. Bevezetése után az alábbi négy önálló, de egymáshoz kapcsolódó tanulmányt közli: Nováki Gy.: A magyarországi vaskohászat régészeti emlékei. Vastagh G.: Az ásatásokkal feltárt kohászati maradványok műszaki vizsgálatának eredményei. Heckenast G.: A magyarországi vaskohászat története a XIII. század közepéig. Zoltay E.: Az egykori vasgyártás technológiája a próbaolvasztások tükrében. — Hivatkozás a továbbiakban: Vaskohászat és a szerző neve alatt. 8. Vaskohászat, Nováki p. 29—30, 35—38. 9. Vaskohászat, Nováki p. 57—59. 10. Országos Levéltár (a továbbiakban: OL) Dl. 7592. 11. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (a továbbiakban: Csánki) I. p. 239. 12. Korabinsky 1791. évi kisatlaszának XLIII. lapján N. Kovácsi néven, a Görög Demeter-féle atlaszok Szalaky Gábor által 1805-ben helyesbített Torna megyei lapján Kovátsi P., Lipszky János Mappa Generálisán és Repertóriuma 178. lapján FelsőKovácsi praedium megjelöléssel szerepel. 13. Orsz. Széchényi Könyvtár Kézirattára. Pesty Frigyes helynevgyujetmenye. Torna megyei kötet. Horváti község jelentése. 1864. 14. Az 1953. évi kiadású 1 : 25 000 és az 1968. évi kiadású 1 : 10 000 méretarányú térképen. 15. Heckenast Gusztáv: Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban. Bp. 1970. p. 108. — A két Bódva-balparti középkori Kovácsi falu közül a Szentandrással szomszédost említi K. 7. megjelölés alatt. 15a Hogy a Szöllősardóval határos Kovácsi a tornai királyi uradalomhoz tartozott, az egy 1272. évi királyi oklevélből tűnik ki: Zichy Okmánytár I. 32. p. 28. 16. Lexikon für Theologie und Kirche. Verlag Herder. Freiburg, 1957. I. p. 511. 17. A Szentmárton név egy 1273. évi oklevélnek két tartalmi átírásában szerepel: OL Dl. 843 és Dl. 42045. — Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Bp. 1966. (a továbbiakban: Györffy) p. 787. az oklevélben szereplő Zenthmarthon nevet téves összeírásnak tartja, Szend és Martonyi falukra vonatkoztatja, jelezve, hogy az azonosítás nem biztos. 18. Dietrich Heinrich Kerler: Die Patronate der Heiligen. Ulm, 1905. p. 174, 395. 19. Mon. Vat. I. 194, 216 — Idézi Ila Bálint: Gömör megye IV. Bp. 1969. p. 138. 20. Vaskohászat, Nováki p. 30—37. 21. Györffy p. 769—770. 22. Vaskohászat, Nováki p. 16. 23. Személyes helyszíni megállapítás. 24. Személyes helyszíni megállapítás. 25. Cs. Tompos Erzsébet: Ikerszentelyes, kéthajos csarnoktemplomok a középkorban. Művészettörténeti Értesítő. 1960. IX. évf. 1. sz. p. 16—23. 26. Vaskohászat, Heckenast p. 144. részletesen ismerteti Kismarton—Eisenstadtnak a középkori nyugat-magyarországi vasművesközpont szerepe mellett szóló érveket és az ellenvéleményeket is.