A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

DÉNES György: Középkori vastermelés a Bódvától keletre és a tornaszentandrási ikerszentélyes templom

KÖZÉPKORI VASTERMELÉS A BÓDVÁTÓL KELETRE 97 cseh területeken hagyományos — ikerszentélyes, román stílusú templom épült, amelyet német bányászvédszent tiszteletére szenteltek, akiről azután a falu is nevét kapta, és miután településtörténeti adatok mellett oklevelek is valószínűsítik, hogy a községben a XV. században német vagy cseh telepesek éltek, nem lehet kizárni annak feltételezését, hogy a Tornaszentandrás környéki érctelepek művelésére királyaink a XII. század körül az ausztriai, tiroli, délnémet vagy a határos cseh bányavidékről bányászokat telepítettek az érces hegyvonulat északkeleti lába mellé, akik ott hazai hagyományaiknak megfelelően ikerszentélyes bányásztemplomot építettek maguknak és azt hazai bányászvédszentjük, Szent András apostol tiszteletére szentelték. Egy 1430 körül készült portaösszeírás szerint Bebek nádor fiai 20 portával rendelkeztek Szentandráson,

68 így a község akkor Torna vármegye népesebb, jelentősebb települései közé számított. Egy évszázaddal később betört a török az országba és röviddel utóbb Borsod megye területére is. 1544-ben feldúlta Miskolcot és környékét.

09 Valószínűleg a török zaklatása elől, vagy talán egy betörése és pusztítása után a telepes lakosság elhagyhatta Szentandrást és talán a Felvidék valamelyik biztonságosabb bányavidékére költözött. Tény az, hogy az 1552. évi összeírás szerint Szentandráson Szádvár tartozéka már csak 4 porta, a bíróé fél porta és négy zsellér család élt még a faluban.'

0 1554-ben a török végigpusztította a Sajó völgyét és betört a Bódva völgyébe is. 1562-ben Szendrő környékét elpusztította, Szalonnát és Perkupát felégette, lakosságát elhajtotta.

71 Az 1564-ben még fennállott martonyi pálos kolostor helyén 1567-ben már csak üszkös romok voltak.'

2 És egy 1576-beli feljegyzés Szentandrásról és a szomszédos Kovácsiról is mint a török miatt elhagyott falukról ír.

73 A község elnéptelenedett, a Szent András apostol tiszteletére szentelt ikerszentélyes templom elhagyottá vált, teteje bedőlt, vagy talán a török égette föl, belsejét felverte a gyom.

74 A XVII. században lassan újból benépesült Szentandrás,

75 de a bányásztelepesek már nem tértek vissza. A környékbeli falvakból költöztek oda magyar parasztcsaládok és a földesurak utóbb, a XVIII. században, szlovák jobbágyokat telepítettek be.

7b A XVIII. században helyreállították a romos Árpád-kori templomot'

7 és a század végén újból megindult az Esztramos oldalában a vasércbányászat is.

73 A fentebb leírt gondolatsorral a tornaszentandrási, ikerszentélyes, román kori templom építéstörténetének kérdésében nem bizonyítani kívánok, csupán az egyik lehetőség, a nyugati befolyás mellett szóló érveket foglaltam össze. A másik lehetőség, a keleti befolyás vizsgálata, még nyitva áll. A problémát a templom közeljövőre tervezett régészeti feltárása, falainak és alapjainak megkutatása remélhetőleg eldönti majd. 7