A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

DÉNES György: Középkori vastermelés a Bódvától keletre és a tornaszentandrási ikerszentélyes templom

KÖZÉPKORI VASTERMELÉS A BÓDVÁTÖL KELETRE 95 Ezek szerint tehát Szentandrás hospes-település voltát is oklevél bizonyítja. A XIII. század végén már német hospesek lakta Bódva-parti Szepsi faluval ehelyütt nem kívánok foglalkozni, mert az a korábbi magyar Szekeres falu helyén valószínűleg csak a tatárjárás pusztítása után települt újra, feltehetőleg a Szepességből ideköltözött németekkel.

(iCa A három szomszédos királyi hospes-falu, Vendégi, Hidvégardó és Szentandrás egykorú telepítések lehetnek. Vendégi neve bizonyítja, hogy ez a falu magyar környezetben, a hospestelepítéssel született. Ha ugyanez a helyzet Hidvégardóval és Szentandrással is, akkor itt igen korai telepítésre kell gondolnunk, mert bár Ardó és Szentandrás faluk neve — a már többször hivatkozott — 1283. évi oklevélben fordul elő először, de miután Ardónál állt a Tornából Szentandrás, Martonyi és Szalonna határán át Szendrőbe és onnan dél felé vezető hadi és főközlekedési út ősi hídja — innen a falu neve is —, a hidat is őrző királyi erdőóvókkal történt telepítése igen ősi lehet. "Úgyannyira, hogy az 1283. évi oklevél a Komjáti és Szentandrás kö4. kép. A tornaszentandrási iker szentély es középkori templom. A szentély és a hozzá kapcsolódó, alacsonyabb tetőszerkezetű épületrész, kis román ablakával XII. századi, a magasabb tetőszerkezetű, szélesebb hajó XIV. századi bővítés; akkor készülhetett a XII. századi épületrész gótikus ablaka is. Kamarás J. felv.