A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

BODÓ Sándor: Adatok a miskolci avasi templom kápolnáihoz

74 BODÖ SÁNDOR 3. kép. A Mária mennybemenetele-kápolnát a templommal összekötő ajtó helye és a szamárhátívű fülke. Broczkó T. felv. ennek alsó része félpillérszerűen, lesarkítva zárul. Határozottan kivehető a pillér külső végén erősen málladozó, alsó vízvető alatti architektonikus oszlopfejezet, s a mintegy 3,5 m magas, három sokszögoldallal kialakított félpillér-törzs (4. kép). A 2. számú támpillér alsó része tehát az 1. és 3. számú támpillérek között fekvő egységes belső teret tagolta, mégpedig valószínűen diadalív szerepében. így az 1. és 2. pillér közötti szakaszon (a fal itt talán nem az 1. pillérhez csatlakozott) egy kápolna keletéit szentélye, a 2. és 3. pillér szakaszán pedig hajója állott. A korábbiakban említett két kápolna közül ez a Szűz Mária kápolna lehetett, mely egyúttal betölthette a kor szokása szerint a sekrestye szerepét is. Az egykori Szűz Mária kápolnát és a mai cintermet (tehát a feltételezett egykori Mihály arkangyal kápolnát) elválasztó gótikus faldarab napjainkig fennmaradt (5. kép). A 3. számú támpillérhez csatlakozik, s ma az északi cinterem, ill. karzatfeljáró keleti falát képezi. Korát egy gótikus ablak segít datálni. A kis ablak az északi bejárat előtti zárt térből nyílott a mellette fekvő kápolnába. Ma csak egy részét láthatjuk, mert alsó szakaszát — könyöklőjével együtt — befalazták.

10 Az északi hajófal külső falvisszaugrása, valamint a 3. számú támpillérhez csatlakozó — két kápolnát elválasztó — fal valószínűsíti a két kápol-