A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

FINTHA István: Madártani adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye faunájának ismeretéhez

MADÁRTANI ADATOK 689 Összefoglalás A Zempléni-hegység és környéke hazánknak a természetbúvároktól napjainkig is kevéssé látogatott területe. Ornitológiai megismerésétől is ugyanezért állunk távol. Avifaunájárói csupán kisebb közlemények, szórványos adatok állnak rendelkezésünkre. Munkámban, amelyben a DK-i hegylábi részekkel határos, hajdan kiterjedt mocsarakkal tarkított síkság madárvilágát vázolom, egyúttal a táj természeti értékeire is szándékozom felhívni a figyelmet. E vidék arculata nagyon sok vonásában viseli még magán ősi képének jellegét. Néhány reliktumszerűen fennmaradt biotópja a századok előtti Bodrogköz mocsárerdői, lápjai rég letűnt világának múló emlékeit őrzi. Madárfaunájának gazdaságát élőhelyeinek változatos mozaikja magyarázza. Vizsgálati területem törzsét tulajdonképpen a Bodrog—Ronyva köze képezi. Erdők, rétek és mocsaras térszínek váltakoznak rajta. E három fő biotóptípus alapján mutatom be madáregyütteseit is. A legjelentősebbek a fás vegetáció által elfoglalt nagy területek. Az erdők kialakulása és fejlődése a vízzel általában szorosan kapcsolatos. Nem egy állományukban találni ma is mocsarat, vagy morotvatavat. A fás területek növénycönológiai képe a Salicetum triandrae és a Fraxino pannonicaeUlmetum között sokféle lehet. Utóbbiak (mint pseudo-klimax-erdők a legdifferenciáltabbak lévén) sok szintjükkel igen bonyolult összetételű madáregyütteseket határoznak meg. Az erdők élőhelytípusában a táj madárfajainak több mint 64%-a él. A második fő biotópcsoportot a nedves területek nyíltvizei, tocsogói, nádasai, magassásos-zsombékosai és láprétjei adják (Phragmitetea és Magnocaricion közti szukcessziós stádiumok). Sajátos színt adnak a madárvilágnak az itt élő csoportok, melyek speciesei összesen mintegy 19%-kal részesednek. Kiterjedtek végül a szárazabb, felszíni vizet nélkülöző kaszálók és legelők is (Alopecuretum pratensis, Festucetum pratensis stb.). Kevés fajuk (alig 5%) viszont jelentős, mivel ezek az Alföld más vidékeiről az utóbbi években jórészt eltűntei. A teljesség kedvéért felveszem az élőhelyek sorába az emberi települések környékét is, hova a kultúrhatásokhoz jól alkalmazkodó fajok vonzódnak. Itt találjuk madarainknak csanem 6%-át. Tanulmányomat kiegészítem még egy olyan faunalistával, melyben a speciesek értékelésének megkönnyítésére (a hellyel való takarékoskodást szem előtt tartva) jelrendszer segítségével tüntettem fel azok néhány jellemzőjét, így informálódhatunk az egyes fajok ökológiai igényeiről, amellett azok faunatípusáról és relatív mennyiségi viszonyairól is. Munkám hiányosságait magyarázza az adatgyűjtéshez rendelkezésre álló aránylag rövid idő, mely alatt a terület madárvilága alakulásának dinamizmusát nem rögzíthettem. Legyen ez későbbi évek feladata, melyhez rövid írásomat alapul szántam. 44