A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)
K. KOVÁCS László: Adatok a miskolci avasi templom történetéhez
) ADATOK A MISKOLCI AVASI TEMPLOM TÖRTÉNETÉHEZ 67 7. MARJALAKI KISS Lajos: Miskolc régi építményei 1702-ig. HOM. Közi. 1. 1955. 13—14. 8. Lásd az alább közlendő oklevelet, KENÉZ Győző olvasatában. 9. Vö. Ifj HORVÁTH Béla i. m. 20. oldalt és az 5. képet. — MEGAY i. m. 130. 10. MEGAY i. m. 129. — Vay Lt. Berkesz: „Litterae Stephani Kováts de Keszi G. D. sive provisoris in poss. Chege" Ebben az iratcsomóban található az a genealógia, amit 1750 körül, Genealógia Familiae Kováts de Chaba et de Keszi utriusque sexus címen HEGYI Gábor Heves és Külső Szolnok megyék jegyzője írt és amit Keszi Kováts István vezetett tovább és fejezett be 1783-ban: „Series rerum gestarum inclyti generis nostri nobilis Kováts de Keszi" címen. Mindketten oklevelekből dolgoztak. Ezekben az írásokban van említés arról, hogy csabai Kovách István 1488ban a parochialis templom északi fala mellé Miskolcon kápolnát építtetett. 11. OL. Bárczay Lt. Fasc. XXVII; OL. DL. 83949; 1489. VI. 26. (A Bárczay Lt. kiadva Csehszlovákiának: Res. 30/1967. 01. sz. alatt.) Érdekes itt megjegyezni, hogy a fent említett János plébánosnak éppen 1489. június 23-án volt pere a várossal a Szt. Mihály-kápolna javai miatt, feltételezhető, hogy az avasi templom történetében ez az évszám nagyobb jelentőséggel bír. 12. MEGAY i. m. 129. 13. Tudunk egy János miskolci plébánosról, (vö. 3., 6. és 11. jegyzetekkel) továbbá egy János miskolci alesperesről, aki 1495. III. 28-án bizonyos dolgokban megegyezik csabai Kovách Istvánnal (vö. OL. DL. 83970) és 1493-ban szerepel még egy Sáros-í János nevű, volt miskolci plébános is — lehetséges, hogy ez a János azonos az előbb emlegetett János plébánosokkal? — aki tanú volt éppen a Szűz Mária-kápolna kegyuraságáért folyó perben. Vö. az alább közölt oklevéllel. 14. Vö. a 6 sz. jegyzettel. 15. OL Bárczay Lt. Fasc. XXVII — OL. DL. 83961. Az oklevelet PATAKI V. János olvasatában és fordításában közöljük. 16. OL. Bárczay Lt. Fasc. XXIII. No. 6. — BOROVSZKY Samu: Borsod vármegye története. Bp. 1909. 53. 17. Vö. 10. sz. jegyzettel. 18. OL. DL. 84051 (1507) és OL. DL. 84125 (1519. XII. 13.) 19. Vö. CSÁNKY Dezső: Oklevelek a Hunyadiak korából, in. Tört. Tár. 1902. 294. XV. sz. 20. BALOGH Jolán: A művészet Mátyás király udvarában. I. k. Bp. 1966. 519., 520., 579., 588., és 761.; OL. DL. 27330, OL. DL. 17640. (1466) 21. Ez a Miklós 1478-ban mint miskolci plébános említtetik, azután mint (Sajó-) keresztúri plébános; 1483-ban pedig mint a miskolci parochialis egyház Szt. Katalin Oltára rektora (vö. 5. sz. jegyzettel) szerepel. Számtalanszor említik nevét — mint az adományban részesét — az István testvérének szóló adománylevelek. Valószínűleg 1487-ben halt meg. 22. Vay Lt. Berkesz. „Litterae Stephani Kováts de Keszi G. D. sive provisoris in poss. Chege" iratkötegben.Az eredeti oklevelet keöpeczi SEBESTYÉN József genealógus és heraldikus olvasatában (1941) közöljük. 23. Saját — szerzett illetve öröklött — birtokai voltak: Miskolcon, (Hejő-) Csabán, Zsolcán, Szirmán, Besenyőn, (Sajó-) Bábonyban és Mályiban. 24. Első felesége sóvári SOÓS Anna (sóvári SOÓS Miklós és Segnyey Apollónia leánya) volt, akitől három gyermeke született: István, Gergely és Erzsébet. István fia a Liphtay családból nősült, ennek két gyermeke volt: István (elesett Mohácsnál) és Zsófia (Nenkey Györgyné). — Gergely nevű fia bánfalvi Báriusz Borbálát (Báriusz László leányát) vette feleségül. Ennek egy fiáról tudunk: Gergelyről (Murány vára kapitányáról), akinek csati Rechky Zsuzsanna (Rechky Tamás lánya) volt a felesége — az ő fiuk volt az az Antal, aki 1552-ben, Eger ostromakor esett el, hátra hagyva özvegyét, hanvai Kerepeczy Dórát (később Szilassy Andrásné) és három gyermekét: Ferencet, Boldizsárt és Borbálát (nándori Bene Andrásné, 1597.); tőle származik a Keszi Kovács és a Hosszúpályi Kovács család. 25. OL. Bárczay Lt. XXVII. Fasc. — OL. DL. 83940. Az alábbi Sáros megyei birtokokról van szó: Segne, Myrk, Erdewchke, Bogdán, Dechke, Lapispatak, Wagon. Zenthymreh, Lwbocz, Zwhadolnya, Pékéinek, Berethe, Lytherd és Bolyar.