A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

FINTHA István: Madártani adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye faunájának ismeretéhez

MADÁRTANI ADATOK BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYE FAUNÁJÁNAK ISMERETÉHEZ FINTHA ISTVÁN I. A Zempléni-hegység délkeleti előtere — ideértve a Bodrogköz kultúrtevékenységektől viszonylag kevéssé zavart vidékeit is — minden természeti értéke dacára meglehetősen felszínesen kutatott tájaink közé sorolható. Sajátos fekvéséből következő gazdag flórája ugyan több neves botanikusunk érdeklődését felkeltette, s az ő munkálataik nyomán

1 sokkal ismertebbé lett, mint zoológiai téren. Faunájának kutatása azonban jócskán hátramaradt, különösen egyes állatcsoportok tekintetében ma is nagy hiányosságokat tapasztalhat az érdeklődő. így madárvilágáról nyert ismereteink is rendkívül hézagosak. Nem készültek még róla összefoglaló munkák, s ami e tárgyban rendelkezésünkre áll, az mindössze néhány utalás az országos témával foglalkozó kézikönyvekben, faunaművekben

2

, vagy gyér számú híradás egy-egy kuriozitásról

3

, esetleg rövid kirándulások szűkszavú jelentései

4

. Csaknem ez minden, mely a terület orniszának irodalmát adja. Pedig itt a változatos földrajzi környezet sokszínű élővilágot határoz meg. Ma is gazdag avifaunája még emlékeztet a vízszabályozások előtti időkben legendás hírű madárparadicsomára. A sok erdei madárfaj mellett jelentős a vizenyős rétek, nádas foltok lakóinak száma, kiterjedt tavaszi vadvizein ritkán látott vendégek pihennek meg átvonulóban, s a kárpáti hatások befolyásaként több species jelzi a vidéknek az alföldi viszonyok között érezhetően északabbi jellegét. Ezért hiányolhatjuk azt, hogy ezen az ősi bélyegeket még több helyen őrző tájon nem létesült olyan védett folt, mely zavartalan körülményeket biztosítana az itt található sajátos összetételű élővilág fennmaradásához. Aktuálisnak érzem jelen soraimmal is felhívni erre a figyelmet, épp akkor, amikor országos program indul környezetünk természeti értékeinek felkutatására és azok nemzeti adattárának elkészítésére. II. A táj, mellyel tanulmányomban foglalkozom, az Alföld északkeleti kiöblösödése, a Zempléni-hegység lábainál keletkezett fiatalkorú feltöltés. Országhatárunkon túl, Csehszlovákia területére is átnyúló, újholocén öntésképződményekkel borított alacsony síkság ez, melynek 90—95 m-es