A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

DÖMÖTÖR Sándor: Angyal Bandi furulyája

ANGYAL BANDI FURULYÁJA 603 gyében hirdették ki. Tekintélyes, birtokos kisnemesi família volt, melynek több ága is elterebélyesedett a környéken. Az abaúji ág Kéked, Komlós, Mislya, Nádasd, Olcsvár, Széplak és Zdoba falvakban szerzett kisebb-nagyobb birtokokat.

10 A komlósi ág legrégebbi tagjai nem itt születtek: a plébánia anyakönyvei 1778-tól 1800-ig csupán Angyal Anna és Angyal Mária nevű nő nevét említik. Ezek is talán régebbi születésűek, amikor még nem anyakönyvezték őket. A következő években az Angyal család nagyon keveset fordul elő, de 2—3 tagja mindig élt Komlóson és Nyíriben. Angyal József és Bodnár Erzsébet fia — András bátyja — 1810-ben született és a falunak igen tekintélyes közéleti embere volt. Ha Onody András felesége valóban Angyal-leány volt, számolnunk kell a két család közt a vallási ellentéttel. Ez igen komoly alapja lehetett annak a háborúságnak, amiről a hagyomány megemlékezik. A katolikus meny és unoka ellen protestálhatott Onody András édesanyja és ennek emléke csapódhatott le az osztályhelyzet különbségeiről szóló emlékezésekben. Mindezek emlékek, történeti emlékezések, de nem történeti tények. Az események és személyek egy részének történeti valóságát levéltári adatokkal is tudjuk igazolni, a hiányzó láncszemeket azonban egyelőre nem találjuk. Valóság az, hogy a híres betyár szentmártoni Onody András volt. 1760ban született a Borsod megyei Sajószentpéter mezővárosban, amely abban az időben messze földre eljáró fuvarosairól és jó Jovairól volt híres. Az Onody család a Rákóczy-birtokokat kezelő kis- és középnemesi hivatalnok családokkal sokszoros rokonságban állott. Borsod megye alispánjai közel száz éven át rokonságukból kerültek ki.

11 Angyal Bandi édesapja összeférhetetlen, izgága természetű ember volt. Sajószentpéteren előkelő rokonságával alaposan összeveszett és 1770 körül elhagyva a család ősi kúriáját, felesége birtokára, Abaúj megyébe, Resté községbe költözött. Sajószentpéteri, alacskai, mucsonyi és dusnoki birtokainak gazdálkodását fokozatosan átadta legidősebb fiának, aki ezért igen sokat utazott ide-oda, hogy elintézze a kiterjedt birtok gazdasági ügyeit. Jószágait vándorlegeltetésre a Hortobágyra vitte, Polgár városában lakó megbízottaihoz és nagyarányú állatvásárlásokat bonyolított le hasonló módon gazdálkodó rokonai közreműködésével. 1786-ban jelentős lótolvajlások bizonyultak rá a Hortobágyon, tetten is érték, de apja kezessége alapján kikerült a börtönből.

12 1787-ben a fiatal Onody András gönci kalandja, lótolvajláson való újabb tettenérése, megveretése és elfogatása annyira feldühítette az öreg táblabírót, hogy megütötte a guta. Felesége, Olchváry Erzsébet nyolc gyermekkel maradt özvegyen.

13 1789. február 23-án még engedélyezték a börtönben levő Onody Andrásnak a feleségével való beszélgetést,

14 azonban az alábbi kérelemből már arról értesülünk, hogy rövidesen meghalt. A kassai levéltárban megtaláltuk ifjú Onody András kegyelmi kérvényét.

13 Akár maga fogalmazta, akár ügyvédje segítségével írta, de maga kezével és minden jel arra vall, hogy jól képzett férfiú volt. A kérvény így hangzik: