A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)
BARTHA István: A szőlőőrzés szervezete Tállyán a XIX. század első felében
570 BARTHA ISTVÁN ve, egyedül a Butykai megyésen van nyoma a pásztornak a tőtvény és a kunyhó hely meg igazitása bizonyitja a Tursány és iskola két őrzésekben lévő Gazdáktól kérdéseket tettünk, a pásztorok nem léte eránt, mind a két őrzésekben levő némi Gazdák azt mondták, hogy látak pásztort kivévén a Kis megyésen semmi leg kisebb nyoma több s több birtokosok alitások szerint sem inast annyival inkább pásztort nemlátak, desőtt meg a tőtvényén sémi nyoma nemtaláltatott, a rongyos Kővágóra tegnap érkezet, azt a folyó hó 23-án személyesen látom. Mely jelentésem után maradtam hódolt Tisztelője. Nzts Fő biró urnák helybe Spisák József." (Zlt., Tlt. Szőlőpásztorok iratai, 1843.) Nem kedvezőbb a következő hegybírói jelentés sem, amelyet Szentléleki főbírónak küldöttek: „Gondviselésem alá bizott számosabb szőllők közül azokba minden napon búvárkodván, é mai napig egybe sem láttam sem pásztort, sem inast és nevezetesen a nyirjesemből és Kurta nyirjesemből gömbölyű és veres szilvám mind el oroztatott — és azt hiszem minden polgár Társam igy van velle — már pedig a nagyon különös, hogy tsak éppen akkor áljának szőllő gondviselők, midőn késve jön, hogy pusztíthassa egyedüli szegénységünket, és tsak azért, hogy két hónapok alatt kényelmesen heverészve ... fel hizlaltuk, meg ezen felyül nékiek busáson fizetni köteleztetünk. Azért mindezeket ösmeretes ügyességű Bírói figyelem alá vétetni alázatosan kéri. Helybe 19-ik augusztus 843." (Aláírás B. I. Uo.) Vagy a következő: „A Fő Biró Ur meghagyásából mentem azon helyekre amelyeket hegy Bíróságom alá biztak, hogy ven é mindenütt pásztor, ezeken a helyeken nem találtam senkit. Sovány Nyirjes, Grimlát nyirjes, Dorgó Nyirjes Kiss Öszhegy Jónapba. Költ Tálylyán 1843 Év Agus 20 napján. Fekete Ferenc és Ketskemethy Jóseff Hegy Bírák." (Uo.) A következő jelentések szerint nincs pásztor: „Köveshegyen, Kerektőgyes, Uihegy, Középhegynek. (Uo. Ratz János jelentése.) Továbbá: „A vizentul egy sintsen" jelenti Chalupka György és Ns. Kovátsi János (Uo.) „Dukát nints, Palánta Mulotó nints, Kis Tökösmáj nints," — jelentik: Kovátsi Sándor és Szathmári Sándor. (Uo.) „Fürdősön nints, Nagy öszhegyen nints, Nagy bojtán nints, Kis bojtán nints" jelenti Langer Ferentz (uo.) 36. Az 1844-es rendelkezés erről így ír: „3-or A pásztorok inasaikat még ma(i) napon kiállítani tartoznak (tehát a munkábaállás napján. B. I.) Amely pásztorőrzésekben nem szokás inast tartani, azolyatén Pásztor a Szomszéd Pásztorral a tőtvénye iránti felvigyázás eránt egyezkedjen, értésekre adván ezúttal a Pásztoroknak, hogy ithon nem lettekben az inasok által okozott károk eránt felelősek lesznek." (Uo. i. h.) 37. „4-er A mely Pásztor Augusztus 5-ik Napjára a tőtvényére személyesen ki nem fog állni, azonnal tőtványtül elmozdittatik és helyébe más tétetik." (Uo.ii.h.) 38. A már idézett egyik hegybírói jelentésben olvashattuk: „ ... az reánk esső hegy birói őrzéseket... megvizsgálvák, egyedül a Céklás őrzésben találtunk Szőllő pásztort — a többi őrzésekben még tsak a tőtvény sincs ki nyesve (kiem. B. I.) egyedül a Butykai megyésen van nyoma a pásztornak a tőttvény és a kunyhó hely meg igazitása bizonyitja (kiemelte B. I.) ... a Kis megyésen sémi leg kisebb nyoma több s több birtokosok alitások szerint sem inast anyival inkább pásztort nem látak, desőtt még a tőtvényén sémi nyoma nemtaláltatott.. ." (Zlt. Tlt. Szőlőpászorok iratai.. . 1843. Spisák József jelentése a főbírónak.) 39. „ ... egymás mellett két szőllőm lévén a pásztor Kunyhó szőllőm közepén esik ..." (Farkas Sámuel levele a főbírónak Zlt. Tlt. Szőlőpásztorok iratai.) 40. Egy pásztorbírósági ítélkezés igazolja a feltevést: Azzal vádolták .. Kováts György Klimkó(t) a Mulató őrzés pásztorát a Kunyhójához megkívántatott léczezést az őrzésben lévő Szőllőkben találtatott tiszaháti Karokból esküje ellenére tette meg... A vád ellen a következőképpen védekezett: „ ... hogy a tőtvényét az Őrzésben lévő Szőllőből, nevezetesen Hegymegi János Ur engedelméből, tulajdon Szőllejéből kiszedett karókból léceztle légyen . ." (Zlt. Tlt. Szőlőpásztorok ir. 1845.)