A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

PETERCSÁK Tivadar: Népi sertéstartás Filkeházán

526 PETERCSÁK TIVADAR 13. Balassa Iván: A magyar kukorica. Budapest, 1960. 49. 14. Balassa, Földművelés . .. 124. 15. Balassa, A magyar kukorica. 49. 16. Balassa, Földművelés .. . 124. 17. Sziklay János—Borovszky Samu: Abaúj-Torna vármegye és Kassa. Budapest, 1896. 407. 18. Éber Ernő: A magyar állattartás fejlődése. Budapest, 1961. 102. 19. Oláh József: A sárospataki és regéci uradalmak állattenyésztése a XIX. század első felében. Agrártörténeti Szemle IV. (1962) 234—265. 20. Csíkvári Antal (szerk.): Abaúj-Torna vármegye. Budapest, 1939. 178. 21. Balassa, Földművelés ... 15. 22. Csíkvári i. m. 178. 23. Magyar városok és vármegyék. Budapest, 1935. 156. 24. A meghatározás szerint Kishután 76, Nagyhután 95, Füzérkajatán 216, Filkeházán 431, Füzérradványban 543, Pálházán 626 fillér volt az egy holdra eső kataszteri tiszta jövedelem. Balassa, Földművelés ... 46. 25. A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. Budapest, 1897. 26. A magyar szent korona országainak állatlétszáma az 1911-ik évi február hó 29-iki állapot szerint. Magyar Statisztikai Közlemények. Űj sorozat 41. kötet Budapest, 1913. 27. Magyarország állatállománya, gazdasági gépfelszerelése és gyümögyfaállománya az 1935. évben. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 100. kötet Budapesl, 1937. 28. Balassa, Földművelés ... 26. 29. A Bodrogközben a szarvasmarhák homlokát és szarvát is bekenték fokhagymával, hogy ne üssék egymást. Bodó Sándor szíves közlése. 30. Maticza bodrogközi kondás volt, dr. Waldbott erdei disznónyáját őrizte. Szűcs Havaska: A betyárvilág vajdácskái emlékei. Borsod megye népi hagyományai. Miskolc, 1966. 311. 31. E. Dorner i. m. 394. 32. U. o. 205. 33. A pásztorok megajándékozása a Heves megyei Átányon is szokás. Fél E.—Hofer T. i. m. 141. 34. Szabadfalvi, Migráció ... 56. 35. Soros gazda a szomszédos Füzérkajatán is járt a kondáshoz, viszont Kovácsvágáson és Nyíriben nem volt szokásban. 36. Füzérkajatán rendszeresen vittek ki moslékot is a hízóknak, Nyíriben pedig időnként hazahajtották a nyájat. 37. Kovácsvágáson és Füzérkajatán a gazdák által előre elkészített karámba hajtották éjjel a hízókat. 38. A disznóólnak ezt a típusát a bodrogközi Vajdácskán is ismerik. Szolnoky szerint az 1920-as évek óta ez a legelterjedtebb forma. Szolnoky Lajos: Az udvar és építményei Vajdácskán. Ethn. LXVII. (1956) 607. 39. Vajdácskán a függőleges ajtajú ólat emelcsős óinak hívják. Szolnoky i. m. 607. 40. A családokat az alapján választottam ki, hogy egyrészt csak a földművelésből élnek-e, vagy az iparban is dolgozik valaki, másrészt pedig a földterület szerint különböző gazdasági helyzetűek legyenek.