A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

GÖMÖRI János: XV. századi ekeábrázolás a sárospataki gótikus templom szentélyében

44 GÖMÖRI JÁNOS 2. kép. A bekarcolt falfelület A közleményben a taligás ekeábrázolást ismertetjük, figyelmen kívül hagyva a falfelületen található egyéb bekarcolásokat, spirális és egymást metsző kusza vonalakat és azt a néhány betűt, amelyeknek értelmét eddig nem sikerült megfejteni. A rajz datálása A sárospataki ekeábrázolás vázlatos, gyorsan felvetett rajz, amelyen az eke és taliga szerkezetének csak leglényegesebb összetevői szerepelnek. Az ikonográfiái anyaggal való egybevetése így aligha vethet fényt a bekarcolás időpontjára.

2 Különböző korok ekeábrázolásaihoz hasonlítva különben is kétes eredményre juthatnánk „mert egy-egy eke korát nem tudjuk pontosan meghatározni, hiszen a különböző formákat sokszor évszázadokon keresztül használták".

3 A templomra vonatkozó történeti és régészeti adatok segítségével a terminus ante quem elég nagy biztonsággal meghatározható. 1542. okt. 24-én kelt Perényi Péter levele a fogságból, amelyben várnagyának, Végh Antalnak meghagyja, hogy a templom építését félbe ne hagyják, fedélzetéről gondoskodjanak.

4 Ekkor a lebontott régi szentélyfal megmaradt része a bekarcolással már a föld alatt lehetett. Megerősíti ezt a feltevést az a