A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)
ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulás után
A DIÓSGYÖRVASGYÁRI ZENEKAR TÖRTÉNETE A FELSZABADULÁS UTÁN 357 Az est külön élménye volt Unger Ernő vezénylő szerepe a kibővített zenekar élén. Ujjaiból mint a villamosáram szállt szanaszét a szuggesztív erő, amely csodát művelt a zenekarban és a színpadon egyaránt és úgyszólván a közönséget is a műélvezet magasabb ütemére hangolta. Unger Ernő felkérése igen szerencsés gondolat volt nemcsak a bemutató művészi értékű kivitelezése szempontjából, hanem a zenekar továbbképzése tekintetében is. A kiváló zenepedagógus jóformán valamennyi zenésznek sok-sok szakmai tanácsot adott, ami tudásukat tökéletesítette. Derűs kedélyével igen alkalmas légkört tudott teremteni a gátlás nélküli muzsikálásra és a zeneműben rejlő szépségek élvezésére. Ez igen sokban hozzájárult, hogy a zenészek átlagon felüli teljesítményt tudtak nyújtani. A zenekar ekkor érte el harmadik virágzásának tetőfokát. Ezt elősegítette a sok jóképességű zenészen és a karmesteren kívül az a rengeteg próba és szereplés, amellyel ez év folyamán megbirkózott. Érdemes áttekintenünk a zenekar 1948. évi szerepléseinek összesítését és megállapíthatjuk, hogy a zenészek az év folyamán igen derekas munkát végeztek. Hetenként háromszor 3 órán át próbáltak. Részt vettek 29 hangversenyen, 5 operett előadáson (Csárdáskirálynő, Víg özvegy), 5 szabadtéri előadáson (Csodatükör), 29 hangversenyen, 5 operaelőadáson (Háry János), 24 hazafias, párt-, sport- és egyéb ünnepélyen, 4 iskolaavatáson, 7 kulturális estélyen, az MDP sárospataki országos gyűlésén, 7 üzemi összejövetelen, 4 üzemi kiránduláson, 26 táncestélyen, 13 üzemi zászlóavatáson és 19 térzenén. 30 Ezek az adatok maguktól beszélnek. A későbbi időkben többször előfordult, hogy vendég karmesterek szerepeltek a zenekar élén, így Profánt István, a Miskolci Vasutas Zenekar, és Finta Elemér, a Városi Alkalmazottak Országos Szövetsége Miskolci Zenekarának karmestere. Az egyik próbán már meglepetés nélkül vették tudomásul, hogy 3 próba után Tóth Péter a budapesti MÁVAG karnagyának vezénylésével Piccini: Gianni Schichi és a Köpeny c. kisoperákat fogják a budapesti MÁVAG operaegyüttesének közreműködésével előadni. Ezután pedig három önálló hangversenyt fog Nagy József vezényelni. A zenekar ugyancsak bravúros teljesítményt nyújtott, hogy az előadást három próba után meg lehetett tartani. VÁLSÁGOS IDŐK A zenekar ellen 1949 tavaszán támadások indultak meg. A zenekari hozzájárulás lefaragására irányuló kísérletek egyre inkább állandósultak. Több vád érte a zenekart, a két legsúlyosabb az volt, hogy a szereplések színvonala hanyatlik és a zenészek igen anyagiasak. A színvonal ellen felhozott támadások indokolatlanok voltak, mert a Miskolci Szimfonikus Zenekar megalakulása következtében a zenekar tagjainak kétharmada naponként 3 órán át (heti három próba Vasgyárban, kettő Miskolcon, meg a szereplések) igényes próbákon vett részt. A másik vád azért érte a zenekart, hogy — amíg a dalosok és színjátszók önzetlenül végzik kulturális munkájukat — addig a zenészek munkájukért fizetést kaptak. Felvetették azt a kérdést: a zenészek miért nem végzik kulturális munkájukat társadalmi munkában?
