A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulás után

A DIÖSGYÖRVASGYÁRI ZENEKAR TÖRTÉNETE A FELSZABADULÁS UTÁN 353 révén a zenekar pompás együttessé érett, s a zenekarok legjelesebbjeivel veheti fel a versenyt. Tervszerű, a tömegek rendszeres zenei nevelésére irányuló műsorpolitikája most hozza meg a gyümölcseit: a könnyű muzsika megszólaltatása után könnyedéri vezeti be hallgatóságát a klasszikus zene berkeibe."

32 A HARMADIK VIRÁGZÁS KORA Még három év se telt el a felszabadulás utáni első hangversenytől, amikor a zenekar 1948 áprilisában már a 100. hangversenyére készült. Hihetetlen akaraterő, ernyedetlen szorgalom, zenei tökéletességre törekvés jellemezték ebben az időben a zenekari tagokat. Ha ennek a zenekarnak nem lett volna egyéb szerepe mint az, hogy a közönség legszélesebb rétegeit a zene megszerettetésére nevelje, akkor is megfelelt volna hivatásának. Ám a zenekari tagok nem érték be ezzel, ők a muzsikát hivatásnak tekintették s mint ilyet szeretettel, odaadással és művészi alázattal szolgálták és a közönségnek sokszor művészi élvezetet nyújtottak. A zenekar felfelé ívelő pályáján elérkezett az a pillanat, amikor bizonyágot tehetett arról, hogy a legnehezebb feladatokra is vállalkozik, amire egy túlnyomórészt fizikai dolgozókból álló nem hivatásos zenekar vállalkozhat és képes azokat sikerrel megoldani. 14. kép. Mikula Ferenc 2Z