A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

HUSZTY Sándor : Herman Ottó a kolozsvári múzeumban (1864-1871

Herman OTTÖ A KOLOZSVÁRI MÚZEUMBAN 33 minden tétovázás nélkül kimondom az őrseged Pávai Vájna Elek nevét; a második részre nézve pedig elősorolom mindazokat a bizonyítékokat, amelyek azt az urat nemcsak az ámitás gyanújával terhelik, hanem egyenesen éppen az ámitás bélyegével illetik. — Voltak Pávai Eleknek mindjárt idejövetele után körünkben tett oly állitásai, amelyek mindenkit óvatosságra intettek. Ide tartozott többek között az is, hogy ő Canadában tiz évig lakott az őserdőben a szabad ég alatt; hogy Humboldt ajánlatára az Amerikai kormány California kikutatásával bizta meg stb. Az első physicai lehetetlenség; a másikról annyit tudunk, hogy a hozzáférhető irodalomban nyoma nincsen, ami az ily missio fontosságát tekintve, mindenesetre igen különös. Azonban ezek az állitások, privát jellegüknél fogva, nem voltak alkalmasak az utánjárás alapjául szolgálni, s mindöszve csak óvatosságra intettek. Amint a mélt. igazgató választmány tudja, az 1865ben Pozsonyban tartott magyar orvosok és term.vizsgálók gyűlésére én is ki voltam küldve. A gyűlés másodnapján, Augusztus 25kén érkezett meg oda Pávai Elek is, széltében azt állítván a szakgyülésben is, hogy egyenesen Helgoland szigetéről jön, ahová a svájczi kormány kiküldötte. Feltűnt, hogy ezt az állítását sem valami mutatványnyal, sem valami e sziget természetrajzi sajátságaira vonatkozó, alapos nyilatkozattal bebizonyítani nem tudta, ami annyira feltűnt, hogy egy más tárgyban külön kiküldött bizottságban, melynek tagjai többek között Xánthus János, Dr. Feuchtinger, Friwaldszky és én valánk, Pávai állítását privátim igen kétségbe vonták s hogy jogosan, az abból tűnik ki, mert több tekintélyes Kolozsvári családnál tudokozódva, kik ugyan abban az időben az egész idényt Gráfenbergben töltötték, megtudtam, hogy Pávai 1865ki Júl 17kén oda érkezvén Gráfenberget csak Augusztus 21kén hagyta el, hogy Pozsonyba menjen, s nem egyszer nyilatkozott, miszerint őt ismerősei most Helgolandban hiszik, kérvén egyszersmind, hogy el ne árulják. Magából a dátumok összeállításából is kitűnik, hogy Pávai nem lehetett Helgolandban, mert az 1865 Júl 5kén tartott v.gyűlés adá ki szabadságát, 17kén már Gráfenbergben volt, ahonnan nem mozdult Aug 21 kéig, 25kén Pozsonyba érkezett tehát egyedül Júl 5 és 17ke között utazhatott volna Helgolandba s minden tartózkodás nélkül vissza Gráfenbergbe, igen de ő Pozsonyban és Kolozsvárt Augusztus végén azt állitá, hogy egyenesen Helgolandból jő m.p. egy atyja halálhírét tartalmazó Helgolandban vett(!) távsürgöny nyomán, mely vizsgálódásait félbeszakította! — így történt az is, hogy egy Cuba szigeti földbirtokos megbizonyitá, hogy Pávai nem lehetett Americában, miután egyrészt a legközönségesebb americai dolgokról mit sem tudott, másrész az érintett földbirtokossal való találkozása előtt azt állítván, hogy Cubát is meglátogatá, sőt az illető birtokost is személyesen ismeri — mely állításaival a birtokossal szemben tökéletesen felsült, s a kudarcznak a vége az lett, hogy Pávai Eleknek, az erdélyi múzeum segédőrének a table d'hőte vendégei megvetésük jeléül telepökték a kalapját. A második ámitást ugyanezen a gyűlésen követte el. Az első szakgyü-